Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 7-8. szám - Marcello Potocco: I-X. (Orcsik Roland fordításai)

36

Marcello Potocco

I–X.

∞

Mikor a billentyűzeten kopácsolsz, a billentyűzet

hazudik. Mégis hinni próbálok neki. Hinni próbálok

az egész késő augusztusi forróságnak, mikor a párás levegőtől

képtelenség elaludni. Nem segít a számolás. Nem segít,

ha a dolgok elmúlásán morfondírozom. Hogyan

különbözik a valódiságom a másik valódiságától. Nem

fontos, kicsoda. Micsoda. Nem fontos, ember vagyok-e vagy állat.

I.

Nem érzed a szükségét, hogy kimond – valaminek történnie kell.

Nyál, gyorsan felszárad a vágytól. Számolás.

Minden, amit megszámolsz. Minden, amit teszel, (re)akció nélküli.

II.

Hogyan k

övess minden állapotot és minden mozdulatot.

Mikor kinézel, vajon az eső kint zuhog

a szárítókötélre akasztott fehérneműre. Ruhaujjak, amelyek nem maradtak

a szárítón a fürdőszobában.

Valaki (én, te) vigyázz

állásban.

Odakint semmin sem változtat az eső. Mégis arról döntesz,

mi a jó, mi nem – és hogyan, ha egyáltalán,

változik meg bármi is gombnyomásra alváskor, ébredéskor.

III.

Pontot kéne tenned.

Akkor is, ha fogalmad sincs, a következetlenségből

hogyan úszhatsz ki a másik kényelmetlenségébe.

IV.

Kicsit előrébb, a kötélen, amelyekre felkötve

a fehér és az írott rongyok, az óvatosan összerakott kövekkel