Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - Jurij Andruhovics: Pályaudvar; Éjféli távozás a Viszokij Zamokból (Vonnák Diána fordításai)
25 Jurij Andruhovics Pályaudvar itt vagyunk igyekszünk a megfelelő vonatra szállni a táblákat követve felgyorsítunk szűk folyosókon át batyuk és bőröndök közt nincs mikor felnézni oda ahol a kupola gömbívén porosan és unottan lóg egy kristálycsillár izzadt aprópénzt szorítunk mint egy rugót rendezetlen sorokba szerveződünk fölöttünk a falból úgy tízéves gipszputtó kisfiú nyúl ki és időnként aranyozott kürtjébe fúj oldalra pillantunk egy unott szőke lány felé aki az oszlopnak dől és almát eszik végre kijutunk a sör és rózsák szagától elnehezült peronhoz megcsókolunk valakit kérünk ne felejtsen el kételkedünk benne hogy jó helyen ülünk míg végre elválunk a földtől puhán elindulunk és megnyugodva nézzük az ablakból ahogy sárgulni kezdenek az első külvárosi fák Éjféli távozás a Viszokij Zamokból biztos nem édenkert nem fénylenek narancsok csak elhagyott ösvények elveszített nyomok nincs nálunk más csak egy zseblámpa Pidzamcse irányába indulunk kirohanni a sötétbe ingatag öröm de tűz gyúl-e majd mikor apró csöndszikrák aranyozzák be a két tenyered között kipergő homokot
