Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 6. szám - Surányi Dezső: Ahol az ég alatt mosolyognak a barackfák… (A hunza sárgabarack – legendák nélkül)
109 használnak. Jellemzően színes ruhaviselete van a nőknek – kalappal, ami nem szokványos öltözet mohamedán vallásúak körében. Szorgosan gyűjtik továbbra is a gyógyító és fűszert adó fajokat, amit naponta használnak, akárcsak a magjáért termesztett lent. Az állattartásba beletartoznak náluk is a szarvasmarhák, a lovak, a kecskék, a juhok és a baromfik, de továbbra is vadásznak az élelmiszerkészletük kiegészítésére. Sajátosan racionális a lakáskultúrájuk (Csáji 2004 tudósításában). Létezik a nagyszoba és egy tárolóhelyiség, s a bejáratnál vagy az emeleten tornácot alakítottak ki, viszont alig hagytak ablaknyílást, védelmi okokból. Csak újabban vannak ablakos házak. A mellékhelyiség tisztálkodásra, biológiai szükségletek céljára szolgál. A rokonsági kapcsolatot tükrözte az egymás mellett sorjázó házak sora, meg védelmi célt is szolgált. A hunza házak együttese alkotta a falvakat, egyetlen ki- és bejárattal, ezek voltak az erődített házak (khun). Házi oltár is volt a házakban, a favázas házak szabadkéményesek voltak, akárcsak nálunk. A nagyszoba falán szőnyegek csüngtek. A lakóházak mellett méhkaptárak és a tüzelőnek való öreg barackfákat helyezték el. De barackfából használati tárgyakat is faragtak, ugyanúgy, mint cseresznyéből és dióból. Az Ultar-hegycsúcs és a Hunza folyó mágikus szerepet betöltő földrajzi helyek. A csúcs lakói, annak is a felső részén élnek – a különféle szellemi lények, a tündérek világa a való világ hasonmása növényeivel, gyümölcsfáival és állataival együtt. Több olyan ünnepük van, ami nálunk is jeles nap. Téli napforduló december 21-én, amikor tüzes kereket gurítanak le a szakadékba. Vagy március 21-e a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe, a tavasz beköszönte előtt elvetik az árpát, egyben könyörögnek a jó termésért. A thám, azaz a hunza uralkodó azzal tette régente még kedvesebbé az égieknek e napot, hogy az árpaszemeket aranyporral keverve vetették el. Fontos a zöldbe borulás ünnepe is, ez az öntözőcsatornák karbantartásának és megnyitásának a napja. A közösség minden tagjának egyaránt a javát szolgálja – viták nélkül, közös erőfeszítéssel működtetik az öntözést. Mint az egyik tudósítónktól tudhatjuk, az újra működő csatornák vizébe néhány csepp sárgabarackmag- olajat cseppentenek, és feláldoznak ilyenkor egy kecskebakot az égieknek. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találták meg. A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, a gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül – tehát szinte kizárólag nyersen fogyasztják! Húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt, azaz fehér rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak. Az energia hiányos Hunzában, gazdasági kényszer a tüzelőanyag-fogyasztás minimumra szorítása. Ezért főznek rendkívül keveset, és eszik az ételeik legalább 80%-át nyersen. Rengeteg sárga- és őszibarackot, körtét, almát, szilvát, szőlőt, cseresznyét, szedret, fügét és sokféle dinnyét, továbbá vadon termő bogyóféléket esznek. Fő élelmiszereik ezenkívül még a búza, az árpa, a köles, a hajdina, illetve egy Jób könnyének nevezett fűféle gömbölyű magjai. Nyáron a gyümölcsöket tehát nyersen fogyasztják, télen és tavasszal padig szárítva. Hunzában a tipikus téli reggeli szárított barackból és kölesből készített kása, melyet frissen őrölt lenmaggal szórnak meg. A zöldségek közül a mustárfű, a spenót, saláta, a gyökerek, mint a répafélék, a paszternák, a burgonya, a torma; a babfélék, a csicseriborsó, a lencse és más csíráztatott hüvelyesek, valamint a tökfélék. Sok füvet is használnak étkezési és gyógyászati célra egyaránt, így például a mentát vagy a kakukkfüvet. Lenmagot ugyancsak termesztenek, és kevés olyan ételük van, ami ilyen vagy olyan formában ne tartalmazná. A friss csöves kukoricát is nagyon szeretik, ezt sem főzik meg. Télen a hunzaiak beáztatják a lencsét, babot, borsót, majd nedves ruhán kiteszik a napra, és akkor fogyasztják őket, amikor csírázni kezdenek. Táplálkozási szokásaikat a húsmentes életmód jellemzi. Fő táplálékforrásaik a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, tejtermékek, melyeket nyersen, főzés nélkül fogyasztanak. Szintetikus táplálékról nem hallottak, nem esznek hántolt rizst, cukrot, sót. Hunza kenyér,
