Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 4. szám - Nagy István művei
103 zésben konyhai berendezési tárgyak és eszközök jelennek meg, a térben jól megmozgatva. A tűzhely ferdén benyúló sarka és a térbe helyezett támlás szék definíciószerűen mutatják plasztikus térbeliségüket, míg az ölébe ejtett kézzel ülő asszony arcáról, egész habitusából tükröződő szomorúság az egész kompozíció egyszerű, puritán, fájdalmas szegényég érzékeltetője. A Férfifej , 1914 szuggesztív arcmása is az első világháború résztvevői közé visz. Az ábrázolt figura elgondolkodó különösségét a jobb szem csúcsfénnyel kiemelt fehérje erősíti meg. A Fiúfej , 1915 arcképpel ízelítőt kapunk Nagy István portréművészetének, s azon belül is önálló csoportot képező gyermekarcképeinek megbízhatóan magas kifejezési színvonaláról, őszinte, közvetlen hangjáról. Az 1919-es év jelentős fordulatot hozott a festő életében, ugyanis a világháború befejezése, a trianoni békeszerződés végrehajtása következtében Erdélyt Romániához csatolták. Százezrekhez hasonló dilemma emésztette: maradni vagy menni, a végsőkig ragaszkodni az addig zömmel festői témát is adó szülőföldjéhez, betagozódva a kialakuló új romániai valóságba, vagy a háborút vesztett Magyarországot választani. Kolozsváron töltött hónapjaiban még dolgozott, feltehetően arcképmegrendeléseket is teljesített. Női portré ja, 1919 arcán tükröződő megrendültség is mintha ezt a ’menni vagy maradni’ dilemmát engedné sejtenünk, de legalább az elválás szomorúságát. Nagy István ugyan korábban tanított a Kalocsa melletti Homokmégyen, majd tanult a budapesti Mintarajziskolában, s kiállítások miatt megfordulhatott a fővárosban, ám a magyarországi tájegységeket nem ismerte úgy, olyan mélységgel, mint Erdély hegy-völgyeit. Döntését követően a háború utáni Magyarországon is a megismerés igényével, az új tájak, emberek festői megrögzítésének a vágyával folytatta vándorlásait, vándorfestő életmódját. 1920-ban, a Singer és Wolfner céggel megkötött szerződése évének őszén már az Alföldön, Csongrádon 67 (majd Szentesen) dolgozott. „Az alkotói pálya második szakasza a háború végétől a húszas évek közepéig tart. Amíg az előbbi korszak végére az arckép műfajában tett nagymértékű előrehaladás volt jellem- ző, most tájképfelfogásában áll be forradalmi változás. Ennek okát elsősorban a környezet megválto- zásában kereshetjük. /…/ Az új környezetben mindenekelőtt a határtalan tér élménye és a gáttalanul özönlő fény ragadja meg. Korábbi sötét tónusú, komor képvilága feloldódik, átmenetileg derültebbé és világosabbá válik.” 68 Az utóbbi módon jellemzett műveinek az életműben is karakteresen elkülönülő, önálló csoportja Balaton-képei. 1924-ben festett először Egry Józseffel együtt, s Nagy István Balaton-képeiről 69 még szakemberek is Egry-hatást emlegetnek – alaptalanul. Noha a két festő szemléletében fölfedezhetők rokon vonások is, de „Egry képein az ember testi valóját levetkőzve, ujjongva oldódik bele a víz, a levegő és a napfény kozmikus látomásába” , míg „Nagy Istvánnál a természet fenyegető erői – hegyek, vizek és az égbolt tömbjeibe sűrűsödve – óriási súllyal nehezednek az esendő emberre, aki így mintegy az egész világmindenség terhét viseli a vállán” . 70 A Balaton , 1924 lapidáris egyszerűségű szénrajz a magas, világos éggel és a kompozíció alsó egynegyedében sötétebbre hangolt vízzel különös dualitású, mivel a víztömeg alföldi síkságnak is tűnhet. Itt a korábban mélyen átélt alföldi élményei játszhatnak 67 Wolfner József levele Nagy Istvánhoz, Budapest, 1920. október 6. Sümegi György: Nagy Istvánról – 1920-ban és 1999-ben . Erdélyi Művészet, 2003. IV. évf. 3. sz. (13.) 2–6. Együttműködésük következménye lett Nagy István sikeres 1923-as kiállítása (Nemzeti Szalon, október–november) és a művészetéről megjelent Surányi Miklós-könyv. 68 Pap Gábor: Nagy István . Corvina Kiadó, Bp., 1965. 12–13. 69 A Balaton Társaság II. kiállításán (1924. nov. 29. – dec. 8.), a katalógus szerint Nagy István bemutatott öt pasztellképet: Balatoni hangulat IV., Balatoni borús hangulat , Balatoni hangulat , Vitorlások a Balatonon , Vitorlások Kenesén . Nagy István gyűjteményes kiállítása (Nemzeti Szalon, 1927. február) katalógusa A kiállított műtárgyak jegyzékében rögzítette: 44. Balaton , 78. Balaton , 83. Kenesei tópart , 92. Tópart , krétarajz, 94. Tó partján , krétarajz, 107. Balaton-part , krétarajz. 70 Uaz mint a 66. jegyzet, 16–17.
