Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 4. szám - Sümegi György: Nagy István festőművész és életműve – ma
78 Sümegi György Nagy István festőművész és életműve – ma „Kifele testvér, nincs számunkra út, De befelé még sok ösvény vezet, A magyar lélek kincses labirint, Művész-testvérem, fogd az ecsetet! /…/ Ha titkos mélységek fölé hajolsz, Hogy vásznadon egy varázs-vonást tégy, Ha kémleled az alkony aranyát: Testvér, testvérem, őrjáratra mégy!” (Reményik Sándor: Toll és ecset 1 ) „Olyan közelségben van, mint az anyanyelv” (Nádas Péter) Értékelések, könyvtervek Romániában A két, Nagy István művészetét értő író esszenciális summázatát közel egy évszázadnyi eltéréssel, időbeli különbséggel fogalmazta meg. Mindketten pontos látleletet adtak a festőről, illetve a művéről. A Reményik-vers létrejöttét közvetlenül és valóságosan befolyásolhatta, inspirálhatta Nagy István kiállítása 2 és műveinek a költő által történt elmélyült tanulmányozása. Személyes kapcsolatuk is természetesen, mivel Nagy Istvánnak ’ült’ Reményik, vagyis megrajzolta a költőt. Bizonyosan 1926-ban, amikor a Pásztortűz köréből Áprily Lajostól, Dsida Jenőn át Szentgyörgyi Istvánig többekről készített arcképet. 3 Reményik verse szuggesztíven jelzi az első világháború utáni, Nagy Istvánnál élesen fölvetődő sorsdilemmát: kifelé, azaz elvándorolni végleg a szülőföldről, Csíkból, Erdélyből, és ugyanakkor belülről gazdagodni, mélyebbre ásva, a dolgok (emberek-tárgyak-tájak) lényegéhez hatolva gazdagítani a művészetét. „Fogd az ecsetet” figyelmezteti és biztatja is egyúttal a vers. Ez a Nagy István-i művészet kétágú recepciótörténetének sajátos specifikumokkal rendelkező erdélyi/romániai ágába vezet bennünket, míg Nádas Péter elementáris mondata a legújabb magyarországi eredménybe. Nagy István 1925–1928 közötti erdélyi/romániai kiállításai, gyakori személyes jelenléte néhány jelentős, a román–magyar kulturális/művészeti közeledést műveikkel is segítő alkotót állított mellé (Aurel Ciupe, Demian Tassy, Octavian Goga stb.). Lucian Blaga könyvet tervezett írni róla, amely azonban nem valósult meg. A Nagy István művészetéről szóló összefoglalók ezt a tényt rendre örömmel emlegetik, de nem volt még egyetlen kutató sem, aki a könyvterv elbukásának a hátterét föltárta volna. Vajon mi lehetett a valóságos oka annak, hogy Blaga Nagy István könyve nem születhetett meg? Az ő érdeklődése változott, vagy éppen az akkori aktuális teendői távolították el az ideától, esetleg más 1 Pásztortűz, 1926. augusztus 29. XII. évf. 17. sz. 385. 2 Nagy István képkiállítása, Kolozsvár, a Vármegyeház Üvegtermében 1926. május 1–5. 3 M. Kiss Pál: Nagy István-portrék . Forrás, 1974/7–8. 87–89.
