Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 4. szám - Hász-Fehér Katalin: „De lelke ott lesz a viadaltéren” (Arany János és az irodalomhoz való közelítés perspektívái)
61 Olasz nyelvtudásának kezdeteire nézve eltérőek a visszaemlékezések, lehetséges, hogy valóban már az 1830-as évek végén, vagy az 1840-es években foglalkozott vele, ahogyan életrajzírói vélik, az első igazolható adat azonban 1856-ból való. 70 Tompa Mihálynak ez év augusztus 30-án írja: „Most magam ülök itthon, várom Keményt. Olvasom Dantét és Ariostot – olaszúl!” 71 Október 3-án Ercsey Sándornak is újságolja: „azt, hogy az olasz nyelvet, melyben el voltam maradva, annyira vittem, hogy Tassot elolvashattam s megérthettem, – azt már én – koromban – nyereségnek se tekintem.” 72 Majd ismét Tompa Mihálynak, október 4-én: „Egyébkor itthon űltem és olvastam Tassót meg Ariostot, meg Dantét – most először eredeti nyel- ven.” 73 Olasz olvasmányaihoz hozzájárulhatott az is, hogy elhunyt tanítványának, Tisza Domokosnak könyvtárából a család egy ládányi könyvet ajándékozott Aranynak, köztük egy olasz nyelvű Dante-kötetet is. 74 Fordításaira szintén ettől az időszaktól vannak adatok. 1856-ban Dante Isteni színjáték ának hat sorát adja magyarul a Magyar nemzeti vers-idomról című tanulmányában, 75 1858-ban lefordította Ariosto Orlando Furiosó jának első 38 versszakát 76 és Tasso Megszabadított Jeruzsálem ének első 32 versszakát. 77 1859-ben írta Zrínyi és Tasso című akadémiai székfoglalóját, 78 és ebből az időszakból maradtak fenn széljegyzetei Tasso és Ariosto szövegei mellett. 79 Utóbb Szörényi László mutatott mintát és példát arra, hogy a puszta közlésen kívül mit lehet kezdeni e jegyzetekkel, és milyen gazdag forrást jelenthetnek a lapszéli jegyzetek Arany egész poétikájának, alkotástechnikájának feltérképezéséhez. 80 70 Az olasz nyelvet a következő könyvből tanulta: Christian Joseph Jagemanns Italiänische Sprachlehre zum Gebrauche derer, welche die Italiänische Sprache gründlich erlernen wollen, Aufs neue durchgesehen vom Philipp Jacob Flathe, Dritte vermehrte und verbesserte Auflage, Leipzig, bey Fr. Chr. Wilh. Vogel, 1811. 71 AJÖM XVI, 748. 72 Uo., 765. 73 Uo., 768. 74 Kovács János Aranynak, 1856. júl. 9., AJÖM XVI, 720–722. 75 Arany János Összes Művei X., szerk. Keresztury Dezső, Prózai művek , s. a. r. Keresztury Mária, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962 (a továbbiakban AJÖM X), 253. 76 Arany János Összes Művei VI, Zsengék, Töredékek, Rögtönzések , s. a. r. Voinovich Géza, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952 (a továbbiakban AJÖM VI), 104–113. 77 Uo., 114–122. 78 AJÖM X, 330–439. 79 Az Arany tulajdonában lévő kötetek a Voinovich-villával együtt elpusztultak, de Voinovich másolatában Arany széljegyzetei fennmaradtak, kiadta őket Kovács Sándor Iván és Király Erzsébet. Ld. Kovács Sándor Iván, Arany Ariosto-jegyzetei . Kortárs 1981, 1639–1642; Uő., Arany széljegyzetei Tasso eposzához = Uő., Adria tengernek fönnforgó habjai” – Tanulmányok Zrínyi és Itália kapcsolatáról , Budapest, 1983, 238–259; Uő., Megjegyzések Ariosto eposza mellett (1856–1857) = Arany János, „Tisztelt Írótárs!” – Kötetben még nem szereplő kritikai írások, glosszák , Kovács Sándor Iván irányításával és jegyzeteivel kiadja az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének Arany-szemináriuma, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 1993, 19–23.; Uő., Széljegyzetek Tasso eposzához (1858) = Uo., 23–41. 80 Szoros szövegvizsgálattal Szörényi László a Streckfuss-féle kiadásban is olvasható Cinque canti ( Öt ének ) című művére, fontosságára hívja fel a figyelmet: Arany János széljegyzetei az Orlando furioso olasz szövegéhez = „Óhajtom a classicus írók tanulmányát...” – Arany János és az európai irodalom , szerk. Korompay H. János, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Universitas Kiadó, Budapest, 2017, 59–96., és Uő., Toldi uram dereka , i. m., 67–118. E kötet további tanulmányai is az Arany- szövegek szoros (filológiai jellegű) olvasatának termékenységét, sőt elsőbbségét igazolják a deduktív módszerekkel szemben.
