Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 4. szám - Hász-Fehér Katalin: „De lelke ott lesz a viadaltéren” (Arany János és az irodalomhoz való közelítés perspektívái)
59 keresztül egyre távolabb kerül Ferenc József magyarországi látogatásának konkrét eseményétől, és egyre inkább ars poeticává válik. 59 Arany közvetlen referenciája nem az őt körülvevő tapasztalati világ, hanem azok a szövegek, amelyeket szinte gyermekkora óta folyamatosan és intenzíven olvasott, tanulmányozott. Ezek között vannak klasszikusok, német, olasz, francia, angol, latin és ógörög nyelven; népszerű irodalmi művek; szinte az akkor ismert teljes magyar irodalom; népköltészeti gyűjtemények, tudományos értekezések, akadémiai felolvasások, történeti források, eszté tikai és poétikai munkák, sajtóanyagok, sőt akár hivatali iratok, magánlevelek, szóbeli hagyomány. Ezekből alakult ki költői eszköztára, és épült fel az ő virtuális szövegvilága. Minden „világi” tevékenysége ehhez a virtuális világhoz, ezen keresztül pedig az irodalomhoz vezetett. Példaként nyelvtanulási történetei idézhetők. Ismeretes, hogy nyelvtudása az 1830-as és 40-es években alapozódott meg, részben tanulóévei során, részben nagyszalontai segédjegyzőségének idején. Sokat idézett részlet a Gyulai Pálnak címzett 1855-ös önéletrajzi leveléből, melyben erre az időszakra emlékezik vissza: „Megtörtem a német grammaticát, az új iskola költőivel megbarátkoztam sőt, egy nagyobb diák francia nyelvtana kezemre esvén, a francia nyelv elemivel is megbarátkoztam. Kisujszálláson Török Pál az esperest [!] s Pesti pap volt a rector. Könyvtára a hazai és külföldi irodalmat válogatott mun- kákkal képviselte, s az szívesen nyílt meg számomra. Olvastam éjjel-nappal, ha hivatalom engedte. Itt a hazai – főleg az új költői iskolához tartozó – olvasmányaimat mindinkább kiegészitém, Virgil Aeneise pár könyvét hex[ameterben] leforditám, (rég eltéptem) s a németben Schillerig vittem.” 60 Hogy milyen szorgalommal, gonddal és aprólékossággal igyekezett elsajátítani a német, francia, latin, ógörög, olasz és angol nyelvet, azt fennmaradt tankönyvei, nyelvtanai, szótárai, illetve azok bejegyzései igazolják. A nyelvekben való jártassága azonban nem csupán egy köznapi vagy társas életben alkalmazandó eszközkészlet megszerzését jelentette. Célja az idézett önéletrajzi mondatok szerint is az volt, hogy eredeti nyelven férjen hozzá egy-egy kultúra szépirodalmi szövegeihez, illetve hogy irodalmi eszköztárát a legváltozatosabb források alapján bővítse. A németben, mint írja, „Schillerig vitte” ekkor – később Goethéig és a kortárs német irodalom szinte naprakész követéséig. 61 Német tankönyvei közül Christian August Kästneré maradt fenn, 62 reguláris tankönyve azonban, mint a korszak oktatásában általában, Márton József grammatikájának valamely változata volt, melynek első kiadása 1799-ben jelent meg, s később számos felosztásban, kiadásban látott napvilágot. Az 1802-es változat tartalmazza Johann Heinrich Voss Morgenlied ( Reggeli dal ) című ódáját is, melyet később Arany Rozvány 59 Lásd: Hász-Fehér Katalin, Bárdok Walesben – A walesi bárdok keletkezés- és közléstörténete , Irodalomtörténet 95(2014)/2., 186–223. 60 Gyulai Pálnak, 1855. jún. 7., Arany János Összes Művei XVI. Szerk. Keresztury Dezső, Levelezés II. Arany János levelezése (1852–1856) , s. a. r. Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula, Sándor István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982 (a továbbiakban: AJÖM XVI), 557. 61 Ld. ehhez az Arany kritikai kiadás széljegyzeteket tartalmazó I. kötetét: Arany János Munkái, Lapszéli jegyzetek, Folyóiratok I ., s. a. r. Hász-Fehér Katalin, Universitas Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2016. 62 Kunst die Regeln der deutschen Sprache geschwind zu erlernen, gut zu behalten und leicht auszuüben , Nebst einem Sprachkatechismus und einer Wandtafel für den Schulunterricht, Von Christian August Lebrecht Kästner, Pastor zu Doberschütz und Strelln bei Eilenburg, Leipzig, bei Leopold Voß, 1822.
