Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 4. szám - Mohai V. Lajos: „Ahonnan a hársfák illata kiragad; Panasztöredékek; A curriculum vitae-ciklusból (versek)

32

Katedrálüvegről

angyal

néz

ránk,

szeme

jóság-jelvény;

Isten

vívódik

magában;

nekünk

a

csillagfürt

rejtvény.

(Sebhely)

Halottaink

nélkül

feledés

a

múltból

minden

sebhely.

Amitől

az

emlékezet

fél,

szétporlik,

nem

ragyog

fel.

A curriculum vitae-ciklusból

Keresnivalónk nincs már

Az

a

kései

ősz

rozsdahalálban

fuldokol,

keresnivalónk

nincs

már,

a

gyümölcstetemek

terhétől

meggörnyedt

a

föld.

Szanaszét

madárijesztők

csontváza;

huzatos

mezők

korbácsolják

a

gerlék

tollpihéit,

pajták

didergő

viharlámpái

körül

köd

cihája;

az

utolsó

őszi

esték

marása

a

gyermekkor

arcvonásán;

mindenki

szedelődzködik;

csak

a

városszéli

angyalsereg

ne

maradjon

magára.

Kölyökkéz-fészke a széncinkéknek

Kölyökkéz-fészke

a

széncinkéknek,

orgonafejek

szendergése

az

ég

vánkosán,

mondják,

a

madarak

visszatérése

jót

jelent,

ajtónkon

tavasz

kopogtat,

a

szív

edénye

jósággal

telik;

kanász

kolompjára

ébred

a

legelő,

a

bükkösben

párját

leli

bika

és

ünő.

A

nyugalom

és