Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 4. szám - Bali Farkas Péter: Lejátszótér
21 Bali Farkas Péter Lejátszótér Ludmillának A oldal Úgy egy éve lakt unk a Kalajfertályon. A városon belüli kis mikroverzum ez a hely. Egy sűrített világegyetem, ami nem nagyobb, mint egy lakótelep, de annyian élnek benne, mint egy járásban. Minden lépcsőház egy falu, csak nem ismered a szomszédaid kilencven százalékát. Akad azonban egy-kettő, akikkel nemhiába rakott össze a Gondviselés. Sz. egy sarokra lakott. Elsőéves egyetemista voltam. Elkerül az ember a nagyvárosba, azt hiszi, teljesen egyedül van a furcsaságaival, hangulatingadozásaival, aztán rájön, hogy azért na, a szemetet összefújja a szél. A félresikerült barátkozások, félreismert haverok mellett rájöttem, hogy sokkal jobban megismerszik az ember azok alapján, amiket kérdez, mint amiket mond. A fecsegők helyett inkább a kérdezők érdekelnek . Sz.-nek szokása volt olyan kérdéseket feltenni, amiken én magamtól talán el sem gondolkoztam volna. Sokszor előfordult az is, hogy nem közös elmélkedéseket indított el egy-egy kérdése, hanem csak úgy elültetődött valahol hátul az agyamban, aztán csak később bontakozott ki. Ilyen volt például az, amikor felvetette, vajon befolyásolja-e egy városról vagy városrészről alkotott elképzeléseinket az adott hely elnevezése. Találgattunk, poénkodtunk, de nem tudtunk megegyezni, miért nevezik pont így a város egy olyan részletét, ahol egymást érik a századelőn felhúzott magán- és bérpaloták. Kalaj meg fertály? Olyan prosztó. Nemrégiben, egy cikk miatt értelmet nyert, miért is éreztem azt az erjedt vibrálást a levegőben, mióta csak ideköltöztem. Úgy százötven évvel ezelőtt csak úgy pattogtak ki a földből a paloták. Nemesi családok, gyárosok ide építkeztek, mivel a nagy árvíz teljesen elmosta az addig kevésbé előkelő városrészt. Ez a bizonyos kevésbé előkelő rész nem véletlenül került oda. A folyó és a vásárcsarnokok közelsége, megspékelve a város gigászi méretű hentesáru-keresletével, kialakította a Kalajfertályat. Mielőtt szalonok és luxusüzletek gyűjtőhelye lett volna, ez a tizenpár utca húsboltok és az ott dolgozók és fogyasztók igényeit kiegészítő sték (talponállók) egész sorát foglalta magába. Az árvíz utáni húsz-harminc évben burjánzott itt a művészélet, ami nagyban hozzájárult a város bimbózó világvárosiasodásához. A Kalajfertály dionüszoszi álarcosbálok otthona lett. A karcsú ablakok vastag függönyei mögött fogant balkézről való dzsentrik egész serege adódott hozzá a szabadságharc sújtotta ország népszaporulatához. Egy özönvíz utáni újbóli benépesedés történt. Erre a jelenségre, szerintem, nem úgy kell tekinteni, hogy valami volt, aztán lett valami más, valami új, hanem
