Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám - Doncsev Toso: Egy pesti bolgár portréja (Apám emléke)
50 hátrányból erényt lehet kovácsolni. Ne várjuk, hogy a sült galamb a szánkba repüljön, tegyük ki magunkat a szerencsének, teremtsük meg önmagunk számára a jó esélyeket, és használjuk ki azokat időben. Nyerjünk meg másokat is az ügyünknek. Nagyon fontos a pontos időzítés és a türelem, ahogy a vadász lesben áll és vár a vadra, úgy kell felkészülten várnunk az adandó alkalomra. Persze a legjobb szándék ellenére is érheti az embert kudarc, ám mindig újra talpra kell állni. Tudomásul kell venni azt, hogy az élet alapvető ismérve az igazságtalanság. Csak a mesékben és a túlvilágon győzedelmeskedik végül az igazság. Azért történik mindez így, mert az ember gyenge és rest, rest a jóra, könnyebb a rossznak engedni, mint megharcolni a jóért. 1932 tavaszán a háromnapos hajóút alatt, míg Ruszéból Budapestre vitte a gőzös, volt ideje elgondolkodni az életén, jövendő tervein. Tizennyolc éves volt. Apámból az irigység teljességgel hiányzott. Nem mintha nem vágyott volna többre, jobbra. Amit akart, azt mind meg is szerezte. Mértéket szabott vágyainak, mert jóval több vagyont is halmozhatott volna fel, de érezte, látta a gazdagság veszélyeit. Nem akart gazdagsága rabjává lenni, s számot vetett az emberek mérhetetlen irigységével és rosszakaratával. Megérzései beigazolódtak. Az irigység hiánya elsődlegesen abból fakadt, hogy elégedett volt önmagával. Senki fiával sem cserélt volna. Külleménél és szellemi képességeinél jobbat nem talált volna. Sikert ért el mindenben, amibe belefogott. Szilárd meggyőződése volt, hogy minden az ember tehetségén és szorgalmán múlik. Nem kárhoztatta az embereket, a környezetét, a hátrányos feltételeket és a fennálló rendszert, nekigyürkőzött, és boldogult. Nem értette azokat, akik a világot akarták megváltoztatni azért, hogy sorsuk jobbra forduljon, mert nem látták a kínálkozó lehetőségeket, mert nem volt képességük és kitartásuk azok kihasználására. Egy kis balkáni faluból indult Közép-Európa egyik fővárosába szerencsét próbálni, és nyolc év múltán, saját erejéből boltot nyitott Pest szívében. Apám saját sorsán mérte le az adott politikai rendszer értékét és működőképességét, és a háború előtti kort élhető és sikeres világnak tartotta.
