Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám - Márton László: Az eposz és a regény határán (Tizedik kaland – részlet a Nibelung-énekből)
51 Márton László Az eposz és a regény határán Tizedik kaland – részlet a Nibelung-énekből Az alábbiakban A Nibelung-ének című monumentális elbeszélő költeményből olvasható egy fejezet, vagy ahogy a régi kéziratok mondják, „aventiure”, vagyis „kaland”. A mű szerzőjéről semmit sem tudunk, még a neve sem maradt fenn. Annyi tudható, hogy művét a középkori német irodalom fénykorában, a XIII. század első évtizedében írhatta. A romantika évtizedeiben a német irodalomértők hősi éneknek, az ősgermán bátorság és helytállás tanúságtételének olvasták. Azok a magyar olvasók, élükön Arany Jánossal, akikhez Szász Károly először 1868-ban megjelent kiváló fordítása eljutott, a hun-magyar kontinuitás dokumentumának tekintették a művet, hiszen a történet második fele Attila hun király udvarában, a mai Magyarország területén játszódik. Másfél évszázad elteltével, két világháború és egyéb történelmi traumák ismeretében fontosabbnak látszik, hogy a mű különböző civilizációk összeütközését, azaz kölcsönös meg nem értését szemlélteti. Ugyanígy összeütközik a történetben az archaikus mítoszi világ, amelyet Siegfried és Brünhild képvisel, valamint a „modern” (vagyis a középkori olvasó számára korszerű) lovagi-udvari kultúra, ez utóbbi Gunther és Kriemhild alakjában testesül meg. A mai olvasó azt veszi észre, hogy a műnek vannak egészen ősi vonásai, amelyek olyasféle régi eposzokkal rokonítják, mint az Iliász , ugyanakkor a cselekményvezetés, a figurák mozgatása regényszerűvé, az újkori történelmi regény jelentős előzményévé teszi. A mű két nagy részre osztható, összesen harminckilenc kalandból áll. Az első résznek Siegfried halála, a másodiknak Kriemhild bosszúja a legfőbb tétje. A tizedik kalandban olvasható kettős nászéjszaka, brutalitásával és groteszk elemeivel, a mű elejének csúcsjelenete. A nászéjszaka eseményeihez tudni kell, hogy Siegfriednek van egy láthatatlanná tevő ködsüvege, amelynek álcázásában egyszer már becsapta Brünhildet: Izland amazonkirálynője azt hitte, hogy a burgund király, a valóságban gyáva és gyenge Gunther győzte le párviadalban, pedig Siegfried volt a tényleges győztes. A csalás most folytatódik, és gyalázattal párosul. A Nibelung-ének új fordítása előreláthatólag ősszel jelenik meg a Kalligram Kiadónál.
