Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 3. szám - Rigó Róbert: A Forrás – ahogy én látom
136 Rigó Róbert A Forrás – ahogy én látom A Szegedi Tudományegyetem befejezését követően, Szegeden kezdtünk el dolgozni a kecskeméti származású feleségemmel. Mivel a sorkatonai szolgálatomat teljesítenem kellett, friss házasként úgy döntöttünk, hogy a családjainkhoz közelebbi v árosba, Kecskemétre költözünk, így 2000 szeptemberében, az akkor létrejött Kecskeméti Főiskolán, a Tanítóképző Főiskolai Kar Társadalomtudományi Tanszékén lettem polgári szolgálatos, mint tanszéki mindenes (adminisztrátor, kutatásszervező, kutató, beugró óraadó). A polgári szolgálatot követően, 2002 elején fölvettek a főiskolára tudományos segédmunkatársi munkakörbe, a következő évben kezdtem el a doktori képzést, Gyarmati György témavezetésével. A Szegedi Tudományegyetem történelem és szociológia szakán néhány meghatározó tanár, Tomka Béla, Bárdi Nándo r, Balog Iván és a Móra Ferenc Kollégiumban kialakult baráti és szakmai kör formálta érdeklőd ésemet , ami egyre inkább a társadalomtörténet felé orientált. A kollégiumban akkoriban Erdélyi Ágnes volt az igazgató, aki rajongott az irodalomért, így rendszeresek voltak az irodalmi estek, ezek szervezésébe a kollégiumi bizottság elnökeként magam is bekapcsolódtam, később történészeket is meghívtunk, Pilinszky irodalmi szemináriumot szerveztünk, és hozzákezdtünk a szakkollégium megalakításához. A főiskol án, az akkori tanszékvezetőmmel , Szabó Ildikóval az éveken át, rendszeresen folytatott szakmai beszélgetéseink hatottak rám legerősebben, és eközben körvonalazódott a kutatási témám és a történészi szemléletmódom. Egyre inkább az a kérdés foglalkoztatott – és foglalkoztat a mai napig – , hogy a történelem miként hat az egyénre. Az emberek életét hogyan befolyásolták a 20. századi történelmi események ( a háborúk, a forradalmak, a megszállások, a zsidótörvények, a tulajdontól való megfosztások, a kollektivizálás, egyes társadalmi csoportok megbélyegzése és ellenségként való beállítása stb.), a fennálló hatalom, egy-egy hatalommal felruházott személy, elsősorban lokális szinten, ahol a leginkább kitapinthatók ezek a folyamatok, hatalmi viszonyok. Ezek a történelmi események hogyan nyomorították meg, lehetetlenítették el az emberek életét a 20. századi Magyarországon, és mindezeket hogyan próbálták meg túlélni, boldogulni az akkor élők . Milyen technikákat, napi gyakorlatot alakítottak ki a túlélésre és a hatalom milyen sérelmeket, elfojtásokat, frusztr ációkat okozott számukra. Tehát nem a tradicionális értelemben vett helytörténet foglalkoztat ott, hanem az említett társadalmi folyamatok megjelenése a lokális térben, adott
