Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 2. szám - Ujlaky István: A tengerész nem kalandor (A tengerész alakja a XIX. századi angol szépirodalomban)
54 az igényes szépirodalomban, a tengeri és a szárazföldi népség mássága itt is megjelenik. Churchill hőse, De Mello tengerésztiszt „páratlan szakmai megvetéssel lenézett minden szárazföldön élőt és civilt” 55 , számára a tengerparti város csak lehetséges katonai célpont. Nem csoda, ha két fivér sem érti már meg egymást néhány év után, ha egyikük a tengerrel jegyezte el magát, míg a másik a szárazföldön maradt. 56 A tengerész a szárazföldön elbizonytalanodik, az anyátlanság érzése és tunyaság vesz erőt rajta, tulajdonképp visszavágyik megszokott környezetébe. Szárazföldi tétlenkedése a teljes felelőtlenség ideje – nincs rajta a szolgálat terhe. Szinte egy idegen világ teremtményének tűnik a parton. A weydoni asszonyvásár tengerésze a negyedik szárazföldön töltött napon már azért kapaszkodik fel a hegyoldalon, hogy legalább egy pillantást vethessen a tengerre 57 , de „vízközelben ténferegnek” Conrad tengerészei is a kikötővárosban. 58 Hiába, aki sokáig volt tengerész, akár évek szárazföldi élete után sem szabadul ideiglenességérzésétől a parton. A matróz gondosabban ápolja saját illemszabályait, mint a „a szárazföldi közönséges halandók” az övéiket. 59 Baines kapitány ki is mondja: a parton bebörtönzés, betegség, rabszolgatartás van – a tengeren szabadság. 60 A tenger embere a „szárazföldi bagázs” munkáját slendriánnak tartja. Büszke saját felelősségérzetére, és hiányolja ugyanezt a parton. A szárazföldi világ képmutató, gyanakvó, káoszra hajló, divatokat és hóbortokat követ – a tenger világa a nyugalom, biztonság, béke, a függetlenség. A hivatásától már visszavonult, „szárazföldi életre kárhoztatott” tengerész azt a reményt adja fel utoljára, hogy ha meghal, tengerészmódra, a nyílt tengeren temetik el. (Ilyenkor a kapitány mond rövid búcsúbeszédet vagy olvas fel pár sort a Bibliából a teljes legénység előtt. Aztán, ha van elég faanyag a hajón, akkor koporsóban, ha nincs, akkor vászonba varrva, egy szappanozott, és ezért csúszós deszka segítségével a vízbe taszítják a halottat. A koporsóban vagy zsákban persze kellő holt teher, hogy elsüllyedjen a mélybe). Conrad Véletlen című regényének hősei többször is megütköznek azon, hogy a kapitány fülkéje a bal oldalon van, hiszen annak a hajó jobb oldalán kell lennie, mindig, minden hajón. 61 (Az extrém eset magyarázata: ezúttal feleségének adta át a megszokott kapitányi kabint.) Ám ebből itt és most az a lényeges: a kapitány alakját megszokás, hagyomány szentesíti. A kapitány sorsa a magányosság, elszigeteltség és megközelíthetetlenség. Valami olyasmi, mint a mesebeli herceg – mondja Conrad. 62 Hiszen tekintélye a tapasztalatán és szaktudásán alapszik. A hajón élet és halál ura. Büntethet, eskethet, temethet. Egyedül kell döntenie. Kikérheti persze az elsőtiszt, vagy akár a teljes tisztikar véleményét, de döntenie neki kell, a döntés súlya, felelőssége az övé, és nem lehet nem döntenie. Ha vannak is felettesei − a hajó, az árukészlet tulajdonosai −, azok oly hatalmas társadalmi és földrajzi távolságban, „hogy akár természetfölöttinek is tekinthetjük őket” . 63 Kapitány és hajója összenőtt. „Nos, Falk arra a kentaurra emlékeztetett engem. Afféle keverékember volt. Persze nem ló és ember keveréke, 55 Churchill: Savrola. Metropolis Media Group Kft. Kiadó, Bp. 2010. 106. oldal. 56 Véletlen, 182. oldal. 57 A weydoni … 296. oldal. 58 Párbaj. Nevetős Anne, 403. oldal. 59 A Narcissus… 45. oldal. 60 Onedin-család, 363. oldal. 61 Véletlen , 329. és 349. oldal. 62 Uo. 320. oldal, vagy: Danielsson: Lázadás a Bounthy hajón . Gondolat Kiadó, Bp. 1971. 34–35. oldal. 63 Véletlen , 320. oldal.
