Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 2. szám - Ujlaky István: A tengerész nem kalandor (A tengerész alakja a XIX. századi angol szépirodalomban)
50 bátorság, tűrés, a közös küszködés teremtette szolidaritás jellemzi ezt a réteget. Nehezen kormányozható, de könnyen lelkesíthető emberek; sajátos nemzetköziség jellemző rájuk, hiszen a legtöbb flotta legénysége többnyelvű. A szigorú szabályok követése, a szárazföld intrikáitól mentes közeg, egyszerűség: belátható, áttekinthető világ ez. Nehéz, kemény és férfias, de valahol vonzó és szép, egy életre elvarázsolja azt, aki egyszer belefog. A fenti, eszményített tengerészképet egy meglepő mozzanattal egészíti ki Conrad: „…a hajósok, ha szabad ezt a kifejezést használni, az ülőfoglalkozásúak életét élik. Agyberendezésük az otthonülőké, és otthonuk – a hajó – mindig velük van, ugyanúgy hazájuk – a tenger.” 11 A tengerészek segítőkészek. David Copperfield mellékszereplőjét, Emmyt napokig, önzetlenül ápolja egy tengerészfeleség. 12 Ugyanitt Pegotty úrtól megtudjuk, hogy noha a tengerész egyszerű, durva népség, az árvák örökbe fogadása és felnevelése természetes számára. 13 Gaskell leír egy esetet, amikor halászok és családtagjaik önzetlen összefogással mentenek meg egy – ismeretlen – hajót attól, hogy a szikláknak csapódjon. 14 Az írónő másik könyvében Mary, a szárazföldi (manchesteri) munkáslány tapasztalja meg vadidegen emberek önzetlen áldozatkészségét: elengednek az óceánra induló hajóról egy matrózt, hogy perben tanúskodhasson; barátságból, ismeretlenként is kalauzolják, szállítják, segítik; egy szegény matrózcsalád pár napra még lakásába is befogadja. „Az ilyen tengeri farkasok bőrében gyakran bárányszív dobog” – állapítja meg Hardy hőse is a regény tengerész mellékszereplője kapcsán. 15 Jellemző a tengerészek idealizálására egy látszólag jelentéktelen mozzanat: a tengerészeknek érzékük van a zenéhez, írja Gaskell. A megállapítás már- már groteszk, hiszen azt sem feltételezhetjük, hogy eleve zenei képzettségűeket vennének fel a hajókra, és azt sem, hogy menet közben fejlődhetne ki zenei érzékük. Legfeljebb az gondolható el, hogy egyes hajókon sokat énekeltek a matrózok. A tengerész előzékeny, udvarias. Munkája során kialakul benne egy olyasfajta higgadtság, ami a szárazföldön az úriemberekre jellemző. 16 Az egyszerű emberek körében különös tiszteletet vált ki az egyenruha, a Royal Navy tiszti egyenruhája: „Mindenütt csodálták és tisztelték, már csak az egyenruhája miatt is” hiszen „olyan büszkék uniformisára, mintha csak saját ajtajuk fölött függene cégérként” 17 , mármint a falusiak, amikor hazatért egy közülük való tengerésztiszt. Maga a tengerésztiszt életének legbüszkébb pillanataként emlékszik arra, amikor leteszi a tiszti vizsgát, s kilép a tengerészeti akadémia kapuján. 18 Falusi vendéglőben örömmel látták a tengerészt: személyével, történeteivel odavonzotta a gazdákat, megélénkült a forgalom. A tengerészek sajátos rétegnyelvet beszélnek; a Szerelem és gyötrelem hőse, Mary nemcsak hogy nem érti ezt a matróznyelvet, ám szinte „ismeretlen fajként” tekint rájuk. Pedig Mary is a szigetország lakója, csak hát eddigi ismerősei rendre szárazföldi emberek, munkások. 19 A hadihajók fegyelme szigorú és hierarchikus, a kereskedelmi hajókon inkább egyenlőségeszme jellemzi a legénységet. 20 A tipikus tengerész átbóbiskolja a misét, nem érti a pap utalásait, célzásait bűnökre és 11 Conrad: A sötétség … 274. oldal. 12 Dickens: David Copperfiled . Európa Könyvkiadó, Bp. 1981. II. 247. oldal. 13 Uo. 210. oldal. 14 Gaskell: Sylvia szerelmei , 359–351. oldal. 15 Hardy: A weydoni asszonyvásár . Európa Könyvkiadó, Bp. 1979. 16. oldal. 16 Sylvia szerelmei , 92. és 161. oldal. 17 Uo. 369. és 380. oldal. 18 Véletlen , 18–19. oldal. 19 Gaskell: Szerelem és gyötrelem , Lazi Kiadó, Szeged, 2010. 307. és 313. oldal. 20 A haladás … Falk, 495. oldal.
