Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 12. szám - Horváth Dezső: A hergelik
117 Horváth Dezső A hergelik Erősen hiszem, magyarul beszélek, mégis megesik, hogy nem értik minden szavamat. A dunántúli vidék egyik tájnyelve az anyanyelvem, bár sikerült igen hamar az irodalmi nyelv közelébe férkőznöm. Aztán, amikor Szegedre vetett a sors, siettem eltanulni az itteniek beszédét is. Mostani szózatomban a lényeg mindenesetre az, hogy most is szómagyarázattal kell kezdenem. A hergelik nem rokona a fölhergeliknek. Otthoni anyanyelvemen a lik lukat vagy lyukat jelent. Azt azonban magam se tudom már, mi lenne a herge. Forgatom a néprajzi lexikont, ott viszont herkelikat találok. A szócikk azonban tőlünk nyugatabbra lévő faluból hozza példáját, és egy kicsit másként érti. Zsúpfödeles istálló padlására szénafölrakás és -lehányás céljából hagyott nyílást jelenti(?) ott, nálunk pedig, tehát már g-vel, a macskalépcsős tűzfalon hagyott két lukat. (A zöngésülés vagy zöngétlenedés mindennapos azon a vidéken, a bicikliből is bicigli lesz.) Egy-egy téglányi csak a folytonossági hiány, de talán mindenki tudta, ha azt betömte volna, könnyen ráfizethetett volna. A szétterített gabonába is belekapott volna a penész. A szárazon maradás, a bepállás elkerülése mellett azonban rejtett mellékhatása is volt. Az óvatosabbak kaszát is szoktak kidugni az egyiken, hogy a förgetegekben járó boszorkányokat elijesszék vele. Ha jól emlékszem, macskaliknak is mondták. Ne tessék elfogultsággal vádolni, ott van az a két luk az alföldi házakon is. Néha egy. A régieken. Tápai jó barátom mondja, közönségesen csak padláslyuknak mondták. Kukoricacsövet szoktak kidugni rajta, ha eladólány volt a háznál. Kaszáról ő nem tud, de nem is hiszi, hogy bármi szerepet játszott volna, hiszen az odavonzza a villámot. Eljutottunk most is a lényeghez. Gimnáziumban azt is tanultuk annak idején, föltehetően tanárunk külön buzgalmából, a nagy viharok azért szeretik leemelni a házak és templomok tetejét, mert erős szélben a tető fölött sűrűsödnek az erővonalak. Ha a padlások belső légnyomása nem tud hirtelen kiegyenlítődni a külsővel. Ha betömték volna a hergelikat, mire a padlás belvilága igazodni tudott volna a kinti változásokhoz, azon kapta volna magát, már nincsen is teteje. Falusi gyerek voltam, azonnal megértettem, áramlástanban járatosabb emberekkel később se kerestem kapcsolatot, a Bernoulli-törvénnyel se komázgattam. Inkább az eposzok, ódák, regények, novellák és más evilági hívságok körül őgyelegtem. Arra is kellene valami magyarázat, miért szerepelnek előkelő helyen a templomfödelek. Itt már a magam esze viszi a kormányt, annyira se szabad elhinni, mint az eddigieket. A templomok általában dombra épültek, akár a szélmalmok is régen. Jóval magasabbak, mint a szinte földhöz simuló falusi házak, ott fönn tehát erősebb a széljárás. Bebádogozták ugyan legtöbbjüket, erős szegekkel rög-
