Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 12. szám - Staar Gyula: Erdők, könyvek, tudományok (Emléktöredékek Vekerdi Lászlóról)
111 közölte. 18 Vekerdi László matematikatörténeti írásait később Szabó Péter Gábor gyűjtötte össze szakértő szemmel, online változatban felkerült az internetre, ott elérhető. 19 Könyveinek többsége a kilencvenes évektől jelent meg. Ezek sorát a Tudás és Tudomány 20 vaskos kötet nyitotta, amelyben a hatvanas évektől írt tudományelméleti, tudománytörténeti írásait gyűjtötte és szerkesztette egységbe Terts István. Ezt követően Gazda István jelentette meg elfekvő könyvkéziratát „A tudománynak háza vagyon”. Reáliák a Régi Akadémia terveiben és működésében 21 címmel. Szerencsések lehetünk, hogy a Magyar Rádióban szélesen hömpölygő művelődéstörténeti előad ásfolyamának első húsz része könyv alakjában is megjelent. 22 Vekerdi László halála után Herczeg János további, válogatott esszériportokat formált könyvvé Csillagórák Vekerdi Lászlóval 23 címmel. Szép volna, ha ezt a párját ritkító, kétszáznál több adást megélt tudomány- és kultúrtörténeti sorozatot újra meghallgathatnánk, netán otthon megőrizhetnénk hangoskönyvek formájában. A kilencvenes évek végén Monostori Imre egy kötetbe gyűjtve megjelentette Vekerdi Németh Lászlóról írt tanulmányait A sorskérdések árnyékában. Kalandozások Németh László világában 24 címmel. Ez a kötet 1997-ben elnyerte az Év Könyve díjat. Címlapján ugyanaz a Németh László-kép szerepel, ami a megtorlást kiváltó, 1970-ben megjelent könyvön. Kis üzenet a múltnak. Miként a Bolyai-kutatás, a Galilei-kérdés is évtizedek óta foglalkoztatta Vekerdi Lászlót. A korszakonként változó nézőpontú Galilei-kutatás eredményeit naprakészen követte, minden új Galilei-monográfiát azonnal elolvasott. Azért is izgathatta őt ez annyira, mert e kérdéskörben a tudós, az értelmiségi és a hatalom viszonyának mindenkori konfliktushelyzetét látta. Volt már egy Galilei-könyv kézirata, még a nyolcvanas évek elején készítette a Móra Kiadónak, F. Kemény Márta szerkesztő kérésére. Az Így élt… sorozatban akkor már megjelent ott a Newtonról írt remek könyve. Mire azonban elkészült a Galileiről írt munkájával, meghalt Kemény Márta, a kiadó visszaadta könyvének kéziratát. Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó igazgatója tudott erről, és a kilencvenes évek elején pályázaton pénzt szerzett a Galilei-könyv kiadására. A Galilei-kutatás változásait követő Vekerdi László akkor már sokkal sokszínűbb Galilei-képet tudott mutatni, szerette volna átírni a könyvét. Az idő, illetve a kiadó azonban sürgette, a könyvpályázaton nyert támogatással el kellett számolnia. Vekerdi László tehát nekiállt, hogy megtartva az eredeti kéziratot, annak fejezeteihez 18 Vekerdi László: Egy nagy matematikaprofesszor dicsérete. Kalmár Lászlóról. Polygon, 2006. november. 19 Vekerdi László matematikatörténeti írásaiból. Válogatta és bevezette: Szabó Péter Gábor. Az online változatot készítette és a szerző kéziratban maradt jegyzeteit szerkesztette: Gazda István. http://real. mtak.hu/21008/1/00_vekerdi_konyv_teljes.pdf 20 Typotex Kiadó, Budapest, 1994 és 1996. 21 Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba–Budapest, 1996. 22 Vekerdi László – Herczeg János: A véges végtelen. Typotex Kiadó, 1996. 23 Typotex Kiadó, Budapest, 2011. 24 Új Forrás Könyvek, Tatabánya, 1997.
