Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 12. szám - Takáts József: Távirányítás vagy önállóság? (Csécsy Imre és Jászi Oszkár elmaradt levélvitája 1935-ből)
96 bolsevizmus figyelemre méltó), de a Cobden-előadásban elkezdett fogalomtisztító munkát nem folytatta. Amikor Jászi ajánlására megkereste az Angliában élő Polányi Mihályt, s az elküldte neki első cikkeit, Csécsy leközölte őket, de levélben is, szerkesztői lábjegyzetben is kifogásolta a szerzőnek a gazdasági liberalizmusról írott bíráló sorait. 21 A közgazdasági műveltség értékéről című Polányi-cikkben szembetalálkozott egyfajta „korszerű gazdasági liberalizmussal” , ám vagy nem ismerte fel, vagy nem nyerte el a tetszését. A manchesteri tudós kritikája a gazdasági liberalizmust is elvetette, s a szabad piacot megszüntető fasiszta és kommunista diktatúrákat is; amit javasolt helyettük, a „szabad keresetvágy elvének” és a „közfelelősség elvének” az együttes érvényesülése a gazdaságban, amögött a nagy válságra adott keynesi elméleti felelet s a roosevelti gazdaságpolitika gyakorlata állt. 22 Csécsy talán nem hitte el, hogy ezzel a gazdasági modellel összeférhet a liberális demokrácia. A Századunk az 1938-as sajtótörvény következtében szűnt meg. 23 Visszatekintve a folyóirat éveire, 1940-ben Csécsy ezt írta a naplójába: „H. L. [Hatvany Lajos] mondta egyszer, hogy én egy szent ember vagyok. Akkor még jóban voltunk, és ebben a megjegyzésében több volt a megbecsülés, mint a gúny, ami különben H. L.-tól mindenkinek kijárt. Hát lehet, hogy csakugyan van benne valami. Hatodik éve feláldoztam minden pénzemet, időmet, munkaerőmet a Századunkért, a lapért és a könyvekért, amelyeket kiadtunk. Nyilván őrület volt. Pár száz ember olvasta ezeket…” 24 Mégis, amikor lehetőség nyílt, 1945 után, a folyóirat kiadására, Csécsy újra nekivágott. A lap, amely viszontagságos története során volt már Huszadik Század , majd Századunk , az ő szerkesztésében indult újra 1947-ben, különféle nehézségeket követően, az első nevén. A folyóirat első számai egyikében Csécsy részletes ismertetést közölt Polányi új könyvéről is: immár messzemenően elismerve „eléggé forradalmár kapitalista javaslatait” . 25 Eddigre azonban, bő évtizeddel az elmaradt „liberális szocializmus vagy új liberalizmus” levélvita után, már jelentősen megváltozott a főszereplőink, „mester és tanítvány” politikai-eszmei pozíciója. A német megszállás idején, 1944 tavaszán, érzékelve, hogy a háborúnak hamarosan vége lesz, készülve remélt politikai szerepére, Csécsy hosszabb bejegyzést írt a naplójába „Programom!” címmel. Elég csak beleolvasni első mondataiba, hogy lássuk, a programja liberális szocialista csomag volt. „A magánvagyon megmarad, de jövedelmet nem hozhat. Jövedelmet mindenki csak munkájával szerezhet. [Tehát az első mondat helyesen így hangozna: A magánvagyon megmarad, de munka nélküli jövedelmet nem hozhat.] Minden részvény, bérház, nem a tulajdonos által művelt földbirtok (mondjuk 50 holdon fölül) ellenérték ellenében kisajátíttatik… Általában a tőkétlenítés [ti. a vagyon megfosztása tőkejellegétől] végrehajtása után minden téren lehetőleg a teljes gazdasági szabadság érvényesülhet: a szabad piac stb., minél kevesebb állami beavatkozás.” 26 S a további programpontok után a naplóíró konklúziója az volt, hogy így megvalósulhat mindenféle szocializmus lényege: a társadalmi jövedelem minél arányo21 Csécsy Imre kiadatlan levele Polányi Mihálynak, 1937. május 22. OSZK Kézirattár, 163/786. Futólagosnak és vitathatónak nevezte a szerző gazdasági liberalizmusról adott kritikáját, s túlzottan gazdasági szemléletűnek ítélte a cikkben a diktatúrák magyarázatát. 22 Polányi Mihály: A közgazdasági műveltség értékéről . Századunk, 1937/8., 311–316., különösen: 315. 23 Jó áttekintés a lap történetéről: Bán D. András: Az ész és erkölcs társadalmához . A Századunk című folyóirat történetéből. In: Újhold-Évkönyv 1987/2. , i. k. 377–394. Egy korabeli cikk szerint konkrétan papírhiány miatt szűnt meg a lap, 1939 végén: Turnowsky Sándor: A Huszadik Század és a Századunk . Korunk, 1939/12., 1065. 24 Csécsy Imre: Napló. 1940–1949. Részletek . Közzéteszi Varga F. János. Kritika, 1983/8., 13. 25 Csécsy Imre: Gazdasági tervezés egy szabad társadalomban II. Teljes foglalkoztatottság és szabad kereskedelem. A Keynes–Polányi elmélet . Huszadik Század, 1947/4., 322. 26 Csécsy Imre: Napló. 1940–1949 . i. h. 19.
