Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 12. szám - Takáts József: Távirányítás vagy önállóság? (Csécsy Imre és Jászi Oszkár elmaradt levélvitája 1935-ből)
95 sok idővel azelőtt, hogy Csécsy a levelét postára tette, Jászi Eötvös József fő művét, az Uralkodó eszmék et olvasta újra, fölfedezve a mű aktualitását és liberális nézeteinek hasonlóságát saját antitotalitárius érvelésével. 18 Mégsem került sor a Csécsy által megkezdett levélvitára. Jászi az emigrációs levelezésében általában rendkívül élesen fogalmazva, olykor kíméletlenül tárgyalta meg politikai-eszmei nézeteltéréseit a levelezőpartnereivel. Most mégsem így történt. Csak egy hónap elteltével felelt a budapesti levélre, beszámolva először is műtétjéről, kórházi kezeléséről, lábadozásáról. Egy-két mondattal reagált ugyan a június 21-i levél más részeire, ám elvi szakaszairól hallgatott. Talán a betegsége, lábadozása miatt, talán taktikai okból kerülte ki a vitát: nem kívánt összekülönbözni legfontosabbá vált budapesti emberével. A „liberális szocializmus vagy új liberalizmus” vita elnapolódott másfél évvel későbbre, a Walter Lippmann könyvéről írott bírálatáig. 19 S ahogyan 1935-ben nem ment be Csécsy új liberalizmus-utcájába, visszahátrált az amerikai szerző jóval kimunkáltabb új liberalizmusának javaslatától is. Ám ha tovább lapozunk kettejük levelezésében (immár nem az Újhold-Évkönyv ben), különös módon mégis megtaláljuk Jászi akaratlan válaszát Csécsy elvi levelére – egy évvel később. 1936 nyarán írt hosszabb levelében (amelyben furcsa szakaszokat is találhatunk, például az amerikai indiánok sorsának nem túl rokonszenves hegeliánus értelmezését) szerepelt két bekezdés, amelyben visszatért a Századunk politikai-eszmei helyzetének értelmezésére, némiképp kísérteties módon, hisz részben ugyanazon szavakkal, mondatokkal, amelyeket már évekkel korábban is leírt. Idézem, kissé rövidítve: „A Századunk fejlődése nagyon örvendetes. (…) A főbaj (és ez nem a Ti hibátok, hanem a koré) hogy a fasizmus és bolsevizmus örvénye között nem vagyunk képesek a hajónak új irányt adni. Nem elég csak a demokráciát emlegetni és bölcs pofával mondogatni (mint a II. Internacionale teszi), hogy csak lassan és fokozatosan kell haladni a bolsi végcél felé! Ennek az ideológiának teljes csődjét és impotenciáját a Mannheim könyve legvilágosabban bizonyítja, rengeteg tudása és elpocsékolt finomelméjűsége dacára. Ennek a helyzetnek a veszélyeit itt Amerikában legjobban látom. A legjobb elmék és a tömegek egyaránt irtóznak úgy a kapitalizmustól, mint a bolsevizmustól, de minden lépés »előre« a Planwirtschaft diktatúrája felé halad. Egy szabad, kooperatív, antietatisztikus szocializmus doktrínája kidolgozatlan. Oppenheimer elöregedett, s formuláin nyargal irtózatosan leegyszerűsítve a tényeket. A georgeisták vagy elárulták az ügyet, vagy ugyancsak régi dogmáikat ismétlik. Pedig a jobb fiatalság szomjúhozva vár egy új szintézisre.” 20 Ha összevetjük e két szakaszt Jászi 1935. május 26-i levelének azon, fentebb idézett részével, amelyben arról írt, hogy „még nincs meg a liberális, kooperatív, antietatikus szocializmusnak egy szolid doktrínája” , nem is a tartalmi bővülés a legszembetűnőbb (a társadalmi és gazdasági tervezés ellenzése a Mannheim könyvére, illetve Roosevelt gazdaságpolitikájára tett utalással), hanem a hangnem változása. Elbizonytalanodó gondolkodó írta az 1936-os levelet, aki immár azzal kénytelen szembenézni, hogy politikai-gazdasági nézetegyüttese (a liberális szocializmus) nem tud „új irányt” adni a hajónak. Amiben egy évvel korábban, és különösen 1933-ban, amikor ráhagyta Csécsyre ideológiai munkájának folytatását, még bízott, arról az újabb levél írásakor már lemondani látszott. Kidolgozatlan maradt Csécsy „korszerű gazdasági liberalizmusa” is. Kiváló antitotali tárius cikkeket írt a Századunk ba a következő években (különösen a Demokrácia és a Gide és a 18 Vö. tanulmányommal: Eötvös-revízió . Jászi Oszkár levele az Uralkodó eszmékről 1935-ben. In: Takáts József: A megfelelő ötvözet. Politikai eszmetörténeti tanulmányok . Budapest, Osiris, 2014. 209–226. 19 Vö. tanulmányommal: Jászi és A jó társadalom. A Lippmann-felfedezés és -csalódás története. In: Uo. 227–253. 20 Jászi Oszkár levele Csécsy Imrének, 1936. június 27. Lásd: Jászi Oszkár válogatott levelei . i. k. 378.
