Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 11. szám - Fried István: Egy ifjú romantikus tévelygései (A gyötrődő és a többiek)
110 hogy az évtized közepén két elbeszélő költemény valamiképpen címébe foglalja a versekben alakhoz jutó motívumokat, a Tündérvölgy és a Délsziget programszerűen, első soraikban teszik félreérthetetlenné a nyelvi áttörést, a terminológiai újítást, a személyiségnek az eddigitől alapjában eltérő felfogását, amellyel viszont a magyar romantika az európai romantikák egyenjogú/-rangú társává lép elő. Minthogy útja a benső végtelen felé vezet. És talán ez ennek a fél évtizednek (1820–1826) legjelentékenyebb hozadéka: Vörösmarty az igazán nem ideális körülmények között is meg tudta alkotni a maga előbb romantizáló, utóbb felismerhetően romantikus hőseit, miközben ezeket teljes mértékben elválasztotta a saját személyiségétől. Byron az olvasmány alapján imponálhatott Vörösmartynak (erről nincsen információm), de bizonyára tudta, hogy más az élet(rajz) és más a költészet. Már csak azért is, nem kevés bizonytalansággal (nem ellenérzéssel, sőt, némi megértéssel) fogadom azokat az értelmezési kísérleteket, amelyek szorosan és kissé túlhangsúlyozva Perczel Etelkához fűzik a korszak szinte valamennyi (szerelmes) versét. A magam részéről inkább azt hiszem, hogy egy költészet létrehozása a fél évtized igazi tétje; az ugyanis: miként valósul meg a líra új nyelve. S hogy ebben Perczel Etelka és/vagy más nőalakok szerepet játszhattak, ennek igazolására a jelenleginél sikeresebb, ha lehetséges, újabb filológiai adatokkal gazdag, feltáró munka volna igényelhető. S akkor többet tudnánk meg Vörösmarty magán életéről; hogy a költészetéről is? Ez az, amiben nem vagyok egészen bizonyos. Amit ebben a dolgozatban megcéloztam: a szakirodalom, a kritikai kiadás segítségével rekonstruálni egy Vörösmarty-líra „történetet”, az 1820—1825/26-os esztendők termésére figyelve. Nem valamennyi versre, az ún. hazafias versek értelmezése egy másik tanulmány tárgya lehetne. Mint ahogy a korai epikáé, drámai kísérleteké is. Szeretnék bízni abban, hogy amit itt előadtam, abból kitetszett: nem az életrajz olvasandó rá a lírai termésre, a „történet” a versekből konstruálható meg; de ennek a történetnek lényegi vonása: a romantikus versszemélyiség és nyelv megszületése, a magyar líra fordulata. 24 24 Ez a dolgozat kiegészítése egy balatonfüredi Vörösmarty-konferencián (2017. december elsején) elhangzott előadásnak, amelynek szerkesztett, teljessé tett szövege jelenleg sajtó alatt van.
