Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 11. szám - Vörös István: Nem azt mondom; Capri márciusban; Önarckép 1984-ből; Emlékeztető (versek)
5 neki már semmi más nem kéne, csak bölcsesség, tapasztalat. Egy más ember beszéde, ami a versben, mint hálóban fennakad, az összegzés, az volna jó, aranyhal konzervdobozok között. A nagydumás megalkuvó, addig beszél, visszalököd a többi hal, szemét közé, és akkor persze kiröhög. A bölcsesség akárkié lehet. Úsznak a haldögök. A parton vadászat folyik. A motorháztetőre véres madár esik, az őz fut még előre meglőtt derékkal is, a vérnyomon lohol utána egész a nemélettel benőtt falig a kölcsönös utálat a gyenge és erős között. Ma nem kívánok úgy írni, mint egy öreg. A legtöbb cél megváltozott, ez már nem előkészület. Emlékeztető Mért felejt el a pincér pár nappal később, hogy borravalót adtam neki? És én mért nem felejtem el őt, ha volt egy érdekes történet, amit a szomszéd asztalnál mesélt? De meg se jegyzem végleg, néhány hét múlva minden elhalványodik, a felejtésben nincs kímélet, mikor a múlt egy fejben körbeért, mégiscsak a tudatalattiba bukik.
