Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Gyenesei József: A kecskeméti nemzetőrség 1918–1919-ben
122 ző közbiztonsági feladatokat teljesítik: Irodai és laktanyaszolgálat, nappali és éjjeli járőrök, nagyobb kirendeltség a főpályaudvaron, kisebb kirendeltségek az alsó és máriavárosi csekélyebb forgalmú pályaudvarokon; malmok, gyártelepek, raktárak, állami pénztárak stb. őrzése; a város külterületén közbiztonsági szolgálat, különösképpen a veszélyeztetett helyeken való megjelenés és fellépés által; végül állandó készültség a laktanyában. A szolgálatmentességet élvezők szükség esetén karhatalmat képeznek. ” 33 A vasúti szállítmányok biztosítása mellett a nemzetőrök ellátták a stratégiai szempontból nagy fontossággal bíró városi transzformátor-állomások őrzését, továbbá közreműködtek a katonai leszerelés zavartalan lebonyolításában is, amelynek lépéseit pontosan rögzítették előzetesen: „ A transzport érkezésénél: 1. 1 autó gépfegyverrel az állomáson tartózkodjék. 2. Minden waggonhoz 1 ember megy, ki utasítja a katonaságot, hogy fegyvert és lőszert adják át és utána a konyhánál sorakozzanak. 4. Ezalatt az őrséghez beosztott dolgozó legénység a fegyvereket összeszedik [sic!] és az autón elhelyezik. 5. Az autó a fegyvereket Hunyecz alezredeshez nemzetőr zlj. laktanyába (polg. leányiskola) szállítja. ” 34 A testület feladataként kezelte a lakosoknál lévő fegyverek begyűjtését is: „ Meg kere sem, hogy a közbiztonság föltétlen biztosíthatása [sic!] céljából egy oly értelmű felhívást falragaszok és sajtó útján közzétenni, mely szerint mindenki tartozik 24 órán belül a birtokában, vagy birlalatában [sic!] lévő bármi nevén nevezendő lőfegyvert, vagy pisztolyt avagy revolvert a Nemzetőrség Parancsnoksághoz beszolgáltatni, ellenkező esetben szigorú büntetéssel sújtatik. A Nemzetőrség az egész várost átvizsgálja és az igazolatlanul visszatartott fegyvereket elkobozza, tulajdonosaikat letartóztatja és súlyos büntetéssel sújtja. Lőfegyver viselésre csak a Nemzetőrség ad ki engedélyt. ” 35 Fényes László kormánybiztosi tevékenysége során, mint láttuk, tovább csökkent a nemzetőrség tagjainak járó illetmény összege, valamint döntés született a testület létszámának drasztikus apasztásáról is. Mindez azonban nehéz helyzet elé állította Kecskemét város vezetését, hiszen a közrend fenntartása során lényegében csak a félezer főt számláló nemzetőri erőkre tudott támaszkodni, a rendőrségi állomány továbbra is elenyésző száma miatt. Nyilvánvalónak tűnt, hogy a város nyugalmát egy 40 főben maximált járási egység a későbbiekben nem tudja szavatolni. A törvényhatósági bizottság ezt követően határozott november 30-ai ülésén arról, hogy a közrend biztosítása érdekében megemeli a városi rendőrség létszámát 300 főre, és a szükséges anyagi fedezetet egy egyszeri vagyonadó kivetésével próbálja biztosítani. A terv végül felsőbb kormányhatósági hozzájárulás hiányában nem valósulhatott meg. 36 A város közbiztonságának megoldására természetesen történtek további lépések is, igaz, nem sok eredménnyel. A Kecskeméti Nemzeti Tanács elnöksége a tanács de cember 20-ai ülését követően megkeresést intézett a helyi nemzetőr-parancsnoksághoz a testület létszámának 240 főre történő növelése érdekében, indoklásként rámutatva a fennálló mozgósítási rend abszurditására: „ A Kecskeméti Magyar Nemzeti Tanács tegnapi ülésében tárgyalta a kecskeméti közbiztonsági állapotokat, mely alkalommal szóvá tette a kecskeméti nemzetőrségnek utóbbi időben a – megbízhatatlan elem kiselejtezése után – való értékes működését. Az a vélemény alakult ki, hogy írjunk át a parancsnokságnak 33 Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna–Tisza közi történetéhez. Szerk.: Romsics Ignác. Kecskemét, 1976. (A továbbiakban: Romsics Ignác [szerk.], 1976.) 212. 34 MNL BKML IV. 1909. a. szám nélküli irat. A számozásnál a 3. pont kimaradt. 35 MNL BKML IV. 1909. a. 48/1918. 36 MNL BKML IV. 1910. a. 1913. eln./1918.
