Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 10. szám - Kiss Ottó: Etetés a ház körül (vers)

77

Időközben százszor megjártam az erdőt,

annyi évszak eltelt, hogy plüssmackóm felnőtt

– így lett aztán, kérem, jól megöregedve

a Lackóból László, a mackóból medve. Előbb erdész voltam, később állatgondnok,

de a kettő közt is kerültek a gondok.

Hol ételt osztottam, hol csak vizet mertem

– néha az erdőn és néha állatkertben.

És hogy kezdtem írni? Elbeszélem mindjárt.

Nemrég történt, mikor a nyár újra itt járt.

Sétálgattam csendben, mert a pinty épp költött,

nehogy megzavarjam, mondom, én is költök.

Akkor kezdtem ezt a verset fabrikálni, a rímeket egymás alá toszigálni. Leültem a fűbe, és ott hozzáláttam

– akkor vettem észre, hogy költővé váltam.