Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 10. szám - Kiss Ottó: Etetés a ház körül (vers)

73

A kerítés lécén találtam egy korsót, a kamrában mertem bele napraforgót.

Arra tettem rá a búzát, kölest, zabot,

kukoricát, árpát – és dobtam egy nagyot. De ezt se úgy értem, hogy a korsót dobtam,

csak a mag repült el, míg a korsót fogtam.

Na, mondom magamban, ki mit akar, ehet

– ők biztosan tudják, melyik kié lehet.

Rohantak is egyből, amikor megkapták,

csak a kakas állt úgy köztük, mint a hapták.

Nézett a szemével, mit dobálok én itt,

mi az, ami ennyi baromfit megszédít. Aztán kezdte körbe forgatni a fejét,

míg végül egy tyúknak átvette a helyét:

elkergette onnan, és míg telt a begye,

figyelte a tyúkot, hogy az visszamegy-e.

Nem mert visszajönni, de galambok jöttek,

nekik is jutott mag, kábé tizenötnek.

A kakasnak velük befuccsolt a terve:

mikor kergetőzött, mindig át lett verve.