Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - Ben Lerner: A költészet utálata (Mohácsi Balázs fordítása)
148 Nos, valóban, hogy is meri? Edmundson úgy teszi fel a kérdést, mintha politikai korrektségből fakadó gyávaság volna nem élni a mindenki nevében szólás jogával. De aztán az esszéje azt sugallja, hogy szerinte mások nevében beszélni kizárólag a fehér férfiak feladata. Magasztalja Sylvia Plath-t, de vegyük észre, hogyan derül ki – hogy az ambiciózus, ám maga után kívánnivalót hagyó írásnak csak egyetlen példáját emeljem ki –, ő is csak a nők nevében beszél: „Ízlésünknek talán túlzó, és talán áthágja a metafora határait, mikor Sylvia Plath előkelő professzor apját egy náci állathoz hasonlítja (»a nőknek fasiszta kell« 31 ). De arra késztet minden nőt, hogy gondolja újra az apa–lány-viszonyokat.” Edmundson láthatóan nem tudja elképzelni, hogy egy apa olvassa a verset, és ő érezze magát kihívás elé állítva. De ha Robert Lowell ír, akkor ő „nevén nevezi a dolgokat, nemcsak a maga, hanem mindenki számára”. Valamiképp Edmundson szerint az Ébredés vasárnap hajnalán 32 – Lowell egyik leghíresebb háborúellenes verse – mindenkihez szól: „Lowell kifejezetten a mi fiainkról, a mi unt gőgünkről beszél: kevés bátor költőnk van manapság, aki ennek a »mi«-nek a területére merészkedne.” 33 Plath segít, hogy a lányok újragondolhassák kapcsolatukat az apjukkal; Lowell mindenki apja. Specifikus kulturális utalásai – a cím Wallace Stevenst, a versszerkezet Andrew Marvellt idézi –, úgy tűnik, univerzálissá teszik Lowellt (egyébként Whitman elutasította volna ezeket a technikákat, mivel kirekesztők és lagymatagok, méltatlanok az amerikai kísérlethez). Az esszé leghátborzongatóbb momentuma valószínűleg az, amikor Ed mund- son, talán mert példáját szeretné adni annak, hogy egy nem fehér ember is képes a kollektív megszólalásra, Amiri Baraka, általa „bátor és energikus politikai vers”-ként jellemzett Valaki felrobbantotta Amerikát című költeményét elemzi. A vers széles körű figyelmet kapott, mivel Baraka – aki akkor New Jersey koszorús költője volt – ezt a négy sort is beleírta: Who knew the World Trade Center was gonna get bombed Who told 4000 Israeli workers at the Twin Towers To stay home that day Why did Sharon stay away? Ki tudta, hogy fel fogják robbantani a World Trade Centert Ki szólt az ikertornyok 4000 izraeli dolgozójának Hogy aznap maradjon otthon Sharon miért maradt távol? 31 Plath, Sylvia: Apu (ford. Gergely Ágnes), https://www.magyarulbabelben.net/works/en/Plath%2C_ Sylvia-1932/Daddy/hu/8202-Apu 32 Lowell, Robert: Ébredés vasárnap hajnalán, in: Közel az óceán (ford. Orbán Ottó), Európa, Bp., 1972, 97. 33 Edmundson itt a Lowell-vers utolsó szakaszára utal, az idézetet részben az Orbán Ottó-fordítást figyelembe véve ültettem magyarra. Az említett versszak így hangzik: „Szánd meg bolygónkat, gyászba borult / ez az édes vulkáni kúp; / béke fiúnkra, ha földre veri / helyi háborut követő helyi / háboru – míg, kémlelni a földet a lét / végnapjáig, valami szellem / köröz a végtelenben / únt gőgünk kárhozottjaként.”
