Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - Efe Duyan: Egymáshoz (Terék Anna fordítása)
118 Efe Duyan Egymáshoz mint tengerészcsomóval, amit igazából egészen könnyű kioldani ha az ember a zsinór megfelelő végét húzza vagy mint cikázó csírák, talán úgy néha egy lehangolt zongora hangján allegro ma non troppo néha egy sziklaszirt széléről a mélybe tiszta erőből száradó ruhák színes sávjaival anélkül, hogy elhagynánk a környéket mint kontinensek, mik apró lépésekkel mozdulnak el, egyazon időben ahogy egy iskolai egyenruha legfelső gombja mennyi ideje — mint két vedlő kígyó: minden évszakban , újra kíváncsian, sötétjében egy mély óceánnak de úgy is, mint a reggeli kávé mint egy megszokás jó erősen, hála a Japán Ragasztónak mely ujjadra csöppent, vagy épp a vasárnap reggel nyugalmával ünnepnapok alumíniumfóliájával melyet a virágárus a csokor alja köré teker ha nem akad más együtt a hidrogén- és oxigénatomok szerény mozgásával, miközben csodálattal tölt el, hogy lehet mégis van élet egy nemrég felfedezett bolygón
