Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - Efe Duyan: Egymáshoz (Terék Anna fordítása)
119 a mérleg két karjának egyensúlyával nem is gondolván arra, hogy nem vágyunk semmilyen egyensúlyt elérni olyan állatok szarvával melyeket nem lehet megszelídíteni, kabócák álmában , melyek nem hagynak nyugodni mint a mókus illata a róka orrában mint a róka lépteinek hangja a mókus fülében felkavarva a félelmet, hogy bármelyik pillanatban felrobbanhat egy bomba mint mikor aggódsz, hogy nem lesz elég tej a kávéba mint egy sírkő, s az az ember, ki ezt a sírkövet mindig lemossa, történjék bármi is ki tudja, talán azért, mert együtt láttuk ahogy egy forradalom átcsapott ellenforradalomba őrizve hitünket hogy ne haljunk szomjan félve attól, hogy összekapcsolódunk azzal a hanggal ahogy a bőröm a bőrödön súrlódik a türelmünkben felhalmozódott tejsavat szárítva a napon bábok zsinórján lógva melyen önmagunkat tartjuk egymáshoz te meg én
