Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - Lígia Reyes: Másodlagos hatások, A szerelem nem hal meg (Gál Soma fordításai)
108 Lígia Reyes Másodlagos hatások A fehér lap elnyeli a környező valóságot, megfestve így a világ tiszta sivárságát: nincs semmi, nincs, amit szavaknak neveztünk, kialudtak, mint a tűz a vízsugár alatt. Legalább a mellkasban zajló szakadatlan verseny véget ért, nincs konkrét forma az érzés pontos leírására: gondolataim mint egy csupasz és teljesen dísztelen szoba Dohányzom, remélve, hogy beszívom a receptre írt, napi méregadagot, és hogy visszatérek a szenvedélyes költészethez: kevés maradt számomra azokból a napokból, mikor a lelkem kész megcsókolni egy papírlapot. A szerelem nem hal meg Nincs találmány, nincs mód arra, hogy helyreálljon a tavasz illata, amikor még együtt voltunk, a virágot lepréseltem egy könyv lapjai közt, de már ez sem jelent nekem semmit, mert megfakult az emlék, és évek teltek el. Megpróbálom dekódolni az érzést, A megdöbbentő tragédiát, ha nem voltunk erősek, ha nem énekeltük a hajnal hangját: ezer ember csiripel és megzavarodunk, ahogy repülési útjaink keresztezik egymást. Hogyan foghatnánk így fel, hogy a szerelem nem hal meg, de a fészke igen, hogy a szerelem nem hal meg, de a régi álmaink elfonnyadnak, hogy a szerelem nem hal meg, hanem a testek távolodnak el a lélektől, mikor eljön a vég. Lígia Reyes (Baptista Reyes Lígia Cristina, Lisszabon, 1990) chilei származású portugál költő. Copywriterként és egy terápiás színház produkciós asszisztenseként dolgozik Lisszabonban, ahol spanyol–művészettörténet szakon végzett a Lisszaboni Egyetemen. Gál Soma fordításai
