Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956
171 be, Kecskeméten azonban részt vettek a felkelés leverésében, a város egy részét ellenőrzésük alatt is tartották. 26 A forradalom kirobbanása előtti napokban a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság úgynevezett rohambrigádokat állított fel ávósokból, rendőrökből, katonákból és pártfunkcionáriusokból, hogy megfélemlítsék a környező községek lakosait. A fővárosi események ismeretében a kecskeméti 5. gépesített hadosztály törzsének tisztjeit október 24-én brigádokba csoportosítva a környező falvakba irányították, hogy az esetleges megmozdulásokat megakadályozzák. Bács-Kiskun megyében általában október 26-án kezdődtek a tömegmegmozdulások, amelyeket az elővigyázatosságból felállított karhatalmi egységek nem tudtak megakadályozni, de néhány településen a tüntetések felszámolásában és a lakosság megfélemlítésében közreműködtek. A sors különös játékának tudható be, hogy a Bács-Kiskun Megyei Főosztály parancsnoka, Arany László és a megyei rendőrkapitányság politikai osztályvezetője, Ott József október 26-án vidéki körúton volt, éppen a községi megmozdulások leszerelése érdekében. Ennek során autójukat Solton felkelők fogták el, és lefegyverezték a két karhatalmi vezetőt. Utána ugyan továbbengedték őket, és Baján telefonon értesültek a kecskeméti tüntetésről, a hír hallatán tértek vissza a városba a délután folyamán. Ennek pontos ideje azonban nem ismeretes. Néhány vallomásban az szerepel, hogy Arany László fogadta a tüntetőket az ÁVH épülete előtt. Arany László egyébként október 28-án, az ÁVH feloszlatása után a hadtestparancsnokságon keresett menedéket. Október 30-án a nap legfontosabb eseménye Kecskeméten azonban a forradalmi katonai tanácsok létrejötte volt. Délután megérkezett a 3. hadtest parancsnokságára az új honvédelmi miniszter, Janza Károly parancsa, amely a forradalmi katonai tanácsok megalakítására szólította fel a hadtestet. A forradalmi katonai tanácsok megalakulásával kicsúszott a megyei vezetés kezéből a hatalmát biztosító óriási katonai erő feletti rendelkezés, ezzel együtt a hatalom is. Éjjel a párt megyei végrehajtó bizottsága ismét ülést tartott. A központból azt az utasítást kapták, hogy a veszélyeztetett kommunisták vonuljanak illegalitásba. Elhatározták, hogy a vezetést egy szűkebb elnökségre bízzák. Daczó József, Halanda István, majd hamarosan Dallos Ferenc is Budapestre távozott, a falusi, járási funkcionáriusoknak azt javasolták, menjenek olyan helyre, ahol biztonságban vannak. Az ávósokat a hadsereghez, majd a szovjetekhez irányították. Arany László, a BM megyei főosztályának vezetője elköltöztette a családját, ő maga pedig a szovjetekhez menekült. Nagy Imre miniszterelnök 1956. október 28-án rádióbeszédben jelentette be, hogy a kormány feloszlatta az Államvédelmi Hatóságot. November 1-jén Kecskeméten és más településeken is őrizetbe vették a volt ávósokat, ami egybeesett a forradalom megyei győzelmével. 27 A forradalom célja, valamint az események láncolata Budapesten és vidéken azonos volt. A kecskeméti forradalmi események is, mint vidéken általában, néhány napos fáziskéséssel indultak meg a fővároshoz képest. A későbbi for26 Sortüzek – 1956, 1996. 7. és 9. o. 27 Orgoványi István–Tóth Ágnes: Bács-Kiskun megye, 1956. In: A vidék forradalma, 1956 . I. kötet. Szerk.: Szakolczai Attila és Á. Varga László. 1956-os Intézet – BFL, Budapest, 2003. 48. és 53. o.
