Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956
165 Orgoványi István Kecskemét, 1956 A pártállam kialakulása, vagyis 1948 után kettős hatalmi szerkezet alakult ki hazánkban, az állami szervekre hárult a mindennapi ügyek vitele, a politikai küzdelmekből győztesen kikerülő Magyar Dolgozók Pártja pedig a hatalom kizárólagos birtokosaként az irányítást és az ellenőrzést végezte, illetve a mindenkori politikai irányvonalat határozta meg. Az ilyen módon kialakult kettős struktúrán belül az állami szervekre hárult a mindennapi ügyekkel való foglalkozás, a pártszervek viszont fenntartották maguknak az irányítás és az ellenőrzés jogát. Az irányítás és a végrehajtás ilyen összefonódása miatt ezt a rendszert pártállamnak, a döntéshozatal koncentrációja és az élet minden területére behatoló politikum miatt pedig totális államnak nevezzük. A Magyar Dolgozók Pártja irányító és ellenőrző tevékenysége átfogta a politikai, gazdasági, állami és kulturális élet minden területét, a szovjet típusú irányítás lényegében az első számú vezető, Rákosi Mátyás kezében volt. 1 Az egypártrendszer intézményesítésének többéves folyamatát 1950-ben teljesítette be a tanácsrendszer bevezetése, amely szintén szovjet mintán alapult. Ekkor a trianoni békeszerződés következtében létrejött 25 csonka vármegyéből 19 megye alakult, a korábban legnagyobb területű Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegyét pedig kettéosztották, Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye lett. 2 Az uralkodó párt, az MDP struktúráját is az új megyerendszerhez igazították. Az MDP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága első vezetője Németi József lett, aki 1950. január 21-e és 1956. január 28-a között töltötte be a megyei első titkári tisztséget. Őt Daczó József követte, aki 1956. október 30-án elmenekült Kecskemétről. Az MDP Kecskemét Városi Bizottsága titkára volt Vadász Ferenc 1948. november 30-áig. Fehér István 1948 decembere és 1951 májusa között töltötte be a tisztséget, amikor öngyilkos lett. Utána Illés István, Hegedűs István és Fekete Miklós volt a városi pártbizottság vezetője. 1954 áprilisa és 1956 októbere között Halanda István volt a város első titkára. Bács-Kiskun megye az 1950-es évek közepén a válságban lévő ország fejlettségi szintjéhez képest is jelentős lemaradással küszködött. Népessége az 1949-es népszámlálás adatai szerint 586 959 fő volt, de 1956. január 1-jén már csak 580 ezren éltek a megyében. A térség 1 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században . Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 340. és 336. o. 2 MNL – BKML–XXXV – 36. f. 2. cs. 206. ő.e. Bács-Kiskun megye szervezésére, települési viszonyaira, közigazgatására vonatkozó iratok. 1950–1956. „Kedves Kristóf Elvtárs!” Kecskemét, 1950. február 15.
