Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956
166 alapvetően mezőgazdasági jellege miatt kimaradt az erőltetett nehézipari fejlesztésből, ugyanakkor viselnie kellett a hadigazdálkodás minden hátrányát. 3 A Rákosi-korszakban a rendőrségi és az államvédelmi szervek a parasztság ellen sorozatos törvénytelenségeket követtek el. A rendőrség kihágási bíróságként az 1951-től számított két és fél év alatt 850 ezer esetben szabott ki büntetést. 4 1948 és 1953 között 400 000 parasztembert ítéltek el közellátási bűntett címén, és 1951 és 1953 között 850 000 esetben szabott ki büntetést a kihágási bíróság jogkörével felruházott rendőrség. 1950 tavasza és 1953 májusa között több mint egymillió büntetőeljárást kezdeményeztek a hatóságok az ügyészségeknél, és ezek közül 650 000 jutott el a vádemelésig, a bíróságok pedig 390 000 esetben hoztak marasztaló ítéletet. Az ÁVH 1951 eleje és 1953 júliusa között 7200 személyt vett őrizetbe politikai bűncselekmény gyanújával, és közülük 2166 főt gyanúsítottak államellenes szervezkedés, kémkedés, szabotázs, terror, diverzió vagy összeesküvés cselekményével. 1948 és 1955 között 265 főt ítéltek halálra és végeztek ki politikai bűncselekmény vádjával Magyarországon a nagy koncepciós perek vádlottjain kívül. 5 Az ötvenes évek derekán 1,2 millió emberről vezetett nyilvántartási kartont az ÁVH, és átlagosan 35 000 besúgó segítette a korabeli társadalom megfigyelését. 1953-ban 83 000 személy volt az országos kuláklistán, és további 95 000 főt minősítettek osztályidegennek a Belügyminisztérium adatai alapján, amihez még hozzá kell adni a fővárosban nyilvántartott 72 000 osztály- idegent. 6 Az internálótáborok száma 1953-ra elérte a százat is, és ezekben körülbelül 44 ezer ember végzett kényszermunkát. 1951. május-júliusban körülbelül 14-15 ezer embert telepítettek ki a fővárosból és a nagyobb vidéki városokból a Hortobágyra, és végeztettek velük mezőgazdasági kényszermunkát. 7 Az egyik fennmaradt kimutatás szerint 1953. április 22-én Bács-Kiskun megyében 11 223 főt tartottak nyilván osztályidegen személyként, közülük 2 865 ember volt kecskeméti lakos. 8 Rendőrhatósági felügyelet alatt Bács-Kiskun megyében politikai okból 1953-ban összesen 109 fő állt. Közülük 1 fő már 1945 óta, 4 fő 1947 óta, 29 fő 1949 óta, 56 fő 1951 óta, 16 fő 1952 óta, 2 fő pedig 1953 óta viselte el ezt a büntetést. 9 Lakatos Imre, a Kecskeméti Megyei Bíróság elnökének jelentése szerint 1951. május 1-je és 1953. június 1-je között Bács-Kiskun megyében 30 721 főt állítottak bíróság elé, és közülük 20 668 személy ellen hoztak jogerős marasztaló ítéletet, és ehhez jött még további 300-400 nem jogerős ítélet, amelyet a jelentés 3 Orgoványi István–Tóth Ágnes: Bács-Kiskun megye, 1956. In: A vidék forradalma, 1956. I. kötet. Szerk. Szakolczai Attila és Á. Varga László. 1956-os intézet-BFL, Budapest, 2003. 31. o. 4 A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953–1956. I. kötet. Összeállította, a jegyzeteket készítette és a bevezető tanulmányt írta Kajári Erzsébet. Szerk.: Gyarmati György és S. Varga Katalin. Történeti Hivatal. Budapest, 2001. Bevezető. 21–50. o. 5 Gyarmati György, 2011. 268. o. 6 Gyarmati György, 2011. 273–74. o. 7 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 343. o. 8 MNL – OL – XIX – B – 1 – j – 00299/1953. (42. d.) Kimutatás az osztályidegen elemekről. 1953. április 22. 9 MNL – OL – XIX – B – 1 – j – 140. sorszám-0309/1953. (42. d.) A rendőrhatósági felügyelet alatt álló személyekről adatgyűjtés.
