Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956
179 zetőrség teljesen függetlenítette magát ettől a befolyástól. A Szentkirályi Frigyes vezette megyei nemzetőrségnek ez kevésbé sikerült, de jóval kisebb szerepet is játszott az eseményekben, az ávósok letartóztatásában való részvétele elsősorban a központi utasításnak tudható be. A rendőrség forradalmi tanácsa is a forradalom mellé állt. 40 November 4-e után Ezt a folyamatot törte meg a november 4-i szovjet támadás, amelynek több halálos áldozata is volt. Hajnalban kezdődött Kecskeméten a szovjet támadás: a reptér, a homokbányai laktanya, a hadtestparancsnokság, a rendőrség és a városháza volt a fő célpont. A városháza oldalkapujánál, ahol akkor a megyei hadkiegészítő parancsnokság székelt, őrséget adott Szöllősi Károly százados és Vatai Albert őrmester. A szovjetek megtámadták őket, Szöllősit lelőtték, Vatai pedig megsebesült. Behatoltak az épületbe, és felforgatták az irodákat. Az épületen belül tüdőlövést kapott Szilágyi János százados, Telek Miklós őrmester pedig a kezén sérült meg. Valószínűleg egy volt kecskeméti ávós vezette a szovjeteket, akik összetéveszthették a kiegészítő parancsnokságot a megyei nemzetőrséggel, ezért támadtak kíméletlenül. Az SZTK-rendelő mellett Korom István repülős hadnagyot lőtték le, mert nem állt meg a felszólításra. A Ceglédi út és a Bethlen körút felől körülbelül húsz tank érkezett a Rákóczi út torkolatához hajnali 5 órakor. Két tank a rendőrség felőli oldalra fordult be, egy pedig a túloldalon állt meg. Két-két lövést adtak le a rendőrség épületére. 41 Két lövés az épület Városi mozi felőli oldalát érte, ekkor halt meg szolgálati lakásukban Kovács Istvánné Tápai Margit. Férje, Kovács István rendőr szerint itt Németh Győző ávós őrnagy kalauzolta a szovjeteket orosz egyenruhába öltözve. A tankok széttaposták a rendőrség előtt álló kocsikat. A megyei börtön és a bíróság épületét két támadás érte, az egyik hajnalban, ekkor szabadultak ki az itt fogva tartott ávósok. A másik támadásra 10 óra körül került sor, ekkor egy szolgálati lakás átkutatásakor a szovjetek lelőtték a tizenhárom éves Lukács Gábort. 42 November 4-e után a megyei és a városi forradalmi bizottság be szüntette a tevékenységét. A szovjetek azonnal megkezdték a le tar tóz ta tá sokat. Őrizetbe vették a forradalmi katonai tanácsok fontosabb vezetőit, va lamint a közigazgatási forradalmi szervezetek sok tagját is. Az el fo got ta kat az ÁVH Kossuth téri épületében gyűjtötték össze, majd november 9-én, va lószínűleg a deportálás előkészületeként, Debrecenbe szállították, ám in nen körülbelül két hét múlva hazaengedték őket. A zaklatások és a le tar tóz ta tások ellen a munkástanácsok igyekeztek fellépni. Természetesen kevés esz köz volt a kezükben, néhány esetben azonban sikerült elérniük egy-egy le tartóztatott kiszabadítását. Nagy jelentősége volt tehát a széles tömegbázisra támaszkodó munkástanácsok szer vezeti és struk40 Orgoványi István–Tóth Ágnes: Bács-Kiskun megye, 1956. In: A vidék forradalma, 1956 . I. kötet. Szerk.: Szakolczai Attila és Á. Varga László. 1956-os Intézet-BFL, Budapest, 2003. 56. o. 41 Kecskeméti Lapok , 1989. november 3., 1990. november 16. 42 Petőfi Népe , 1991. november 1.
