Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956
180 turális önépítkezésének. Ennek a folyamatnak az ered mé nye ként jöttek létre az üzemek képviselőiből a városi munkástanácsok, majd kísérletet tettek a megyei munkástanács létrehozására is, amelyik azon ban csak rövid ideig működött. A kommunista hatalom december kö ze pére került abba a helyzetbe, hogy erőszakkal törje le a munkástanácsok po litikai törekvéseit. Ezzel megakadályozta, hogy kettős hatalom jöjjön létre a megyében. A Kádár-kormány és vidéki hívei számára a legfontosabb az volt, hogy mi nél előbb saját fegyveres erő álljon rendelkezésére. A karhatalom felett ter mé szetesen ismét a párt, az MSZMP megyei titkára rendelkezett. A meg tor lás tulajdonképpen a szovjetek bevonulásával azonnal megkezdődött, hi szen a szovjetek Kecskeméten felszólítás nélkül tüzeltek a visszatérő ávósok ál tal megjelölt épületekre, aminek több magyar katona és civil is áldozatául esett. Mindez a megfélemlítést szolgálta. A karhatalom Bács-Kiskunban no vem ber 8-án alakult meg a kormány és az Elnöki Tanács rendelete alapján. A megyei parancsnok először Szentkirályi Frigyes, a nemzetőrség Gyurkó ál tal kinevezett korábbi parancsnoka, majd néhány nap múlva Homoki Im re alezredes lett, de Gyurkó és Suczin József is hamarosan visszatért. A pu faj kás fegyveres csoportok azonban már közvetlenül a szovjet támadás után el kezdtek megalakulni és működni. A karhatalom országosan és Bács-Kiskun megyében december elejére, kö zepére került bevethető állapotba. Kecskeméten első akciójuk a december 11-ei és 12-ei tüntetések szétverése volt. A tüntetéseket ifj. Góbor Ferenc – aki nemzetőr volt a forradalom alatt – úgy értékelte, hogy ismét kitört a forradalom a városban. Este több társával elment Csík Antalhoz, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatójához, hogy felelősségre vonja, „miért sanyargatja a szegény népet”. Végül nem bántalmazták Csík Antalt, de Góbor Ferenc néhány lövést azért leadott a levegőbe. Másnap karhatalmisták szovjet páncélos támogatásával kerítették be a tanyájukat, és elfogták őket. A december 11-én kihirdetett statárium értelmében a Kecskeméti Helyőrség Katonai Bírósága december 16-án halálra ítélte ifj. Góbor Ferencet, december 20-án pedig a Csalánosi-erdőben kivégezték. 43 Hamarosan megkezdődtek a tömeges razziák is a megyében, amelyek a la kosság megfélemlítését és a bosszúállást szolgálták. Ekkoriban a megyében 328 razzia volt, és letartóztattak 3812 disszidálót, 322 szökött katonát, további 143 főt forradalmi tevékenységért, 153 főt izgatásért, 65 főt fegyverrejtegetésért és 622 főt „biztonsági okokból”. 44 1957. már ci us 15-ig 479 embert tartóztattak le valamilyen forradalmi tevékenység miatt, és elfogtak 501 volt rabot. 45 A megtorlás számai 43 HIL–Kecskeméti Helyőrség Katonai Bírósága Rögtönítélő Tanácsa B 482/1956. A december 11-i statárium nem tartalmazta a halálbüntetést, azzal csak 13-án egészítették ki. A védelem hiába hivatkozott erre, Góbor Ferencet halálra ítélték. 44 Kajári Erzsébet (összeáll.): Rendőrségi napi jelentések I., 1956. október 23. – december 12. Bu da pest, 1996, 60. p. 45 Uo. 61. p.
