Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956
178 ség érkezett a hadtest parancsnokságára. A legfőbb ügyész utasítására hivatkozva kérték Zalavári Józsefet, hogy engedjék el a még fogva tartott felkelőket, valamint tartóztassák le a megye területén az ávósokat és a katonai elhárítókat. Zalavári József a HM-ben ellenőrizni akarta a kérést, Szücs Miklóssal beszélt is, aki engedélyezte a letartóztatásokat. Zalavári tájékoztatta Lukács András századost, a városi nemzetőrség parancsnokát, és Kecskeméten rábízta a feladat végrehajtását. A katonai tanács elnökhelyettesének, Bartos András őrnagynak a hozzájárulásával Zalavári József intézkedett a helyőrségekben lévő államvédelmi tisztek és katonai elhárítók őrizetbe vételéről és átadásukról az ügyészségnek. A letartóztatottakat részben a kecskeméti, részben a kalocsai börtönbe, valamint a helyőrségek fogdáiba zárták. Azt tervezték a forradalmi szervek, hogy ügyüket egyenként fogják kivizsgálni, az esetleges felelősségre vonás a vizsgálat eredményétől függött volna. Erre azonban nem került sor, mert november 4-én, amikor a szovjet csapatok elfoglalták a várost, az őrizetbe vetteket kiszabadították. 37 A Független Kisgazdapárt kecskeméti szervezete már október 28-án megalakult dr. Révész László irányításával. A városi vezetőség tagja lett Homoki József, Reiszmann Rejtő Andor, dr. Kiss Károly és Francia Kiss Károly. Sándor Béla, aki a koalíciós időkben az FKgP kecskeméti titkára volt, november 1-jén nyilatkozott a Petőfi Népé nek. 38 Révész László és Homoki József többször Budapestre utazott, hogy az országos vezetőkkel a párt programjáról tárgyaljon. Visszaigényelték a párt korábbi épületét, melyben a Magyar–Szovjet Társaság működött. A párt megyei vezetősége Luszka Emil és Révész László aláírásával nyilatkozott a kecskeméti rádiónak is, a választások mielőbbi kiírását sürgették. Az újrainduló Kecskeméti Lapok az FKgP székházában kapott helyet, de a tényleges munka Ury László és Homoki József irányításával a nyomda egyik szobájában folyt. 39 Kecskeméten, de egyébként Bács-Kiskun megye egész területén is, november 1-jére győzött a forradalom. Az új közigazgatási szervekben megindult a szakszerűsödés, kialakult bizonyos mértékű munkamegosztás, ügyviteli rend, körvonalazódtak a hatáskörök. Az azonos típusú forradalmi szervek megpróbáltak közös álláspontot kialakítani, és erőiket egyesíteni. Jó példák erre a katonai tanácsok, az igazságügyi forradalmi bizottságok és a munkástanácsok vezetőinek a találkozói. A szovjet invázió előtti napokban Kecskeméten is megkezdődött a forradalom konszolidációja. A legfontosabb tényező, hogy a nagy katonai erőt képviselő hadtest Gyurkó elmenekülése után már nem lépett fel a forradalom erőivel szemben. A forradalmi szervezetekből kiszorultak a korábban kompromittálódott kommunista vezetők, bizonyos befolyást azonban mindvégig megőriztek. A megyei és a városi forradalmi szervezet vezetői kompromisszum eredményeként tölthették be tisztségüket. Tóth László és Magócsi Géza tekintélye és integráló személyisége a jelek szerint az adott körülmények között a többség számára elfogadható volt. A nemzetőrség mindkét vezetője a korábbi rendszer első embereitől kapta ugyan a megbízást, de a Lukács András vezette városi nem37 HIL–XI/26. a. B 390/1957. Ott József pere. 38 Petőfi Népe , 1956. november 1. 39 BKMÖL–XXV. 30. B 952/1957. Ury László pere.
