Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2018 / 7-8. szám - Sági Norberta: Új falvak születése Kecskemét határában

150

dolgozta végig a szezont. Az itt dolgozó környékbeli munkások is igyekeztek

maguknak a közelben egy kis homokot venni és rá szőlőt telepíteni.

61 1927-ben a tulajdonos sikertelen tőzsdei manőverek következtében fizetésképtelenné vált, ezért ekkortól már csak a legszükségesebb munkákat végezték el a szőlőben. 1928-ban a birtok tulajdonjoga átszállt Oppler Edgár bécsi

textilgyárosra, aki szintén tőzsdei veszteség miatt 1929-ben arra kényszerült,

hogy nagy összegű hitelt vegyen fel rá. Később Oppler is fizetésképtelenné vált,

és a birtok árverésen a banké lett. A gazdálkodást ezután is folytatták, de annak

színvonala egyre rosszabb lett.

1940-ben 100 holdat kiparcelláztak. A megmaradt részen a bankigazgató gazdálkodott. A szőlőgazdaság azonban – a háborús konjunktúra ellenére – sem lett

már újra nyereséges.

62

Bugac és Monostor

Nagybugacot Kecskemét eleinte bérelte, később tartós zálogba vette, 1864-ben

pedig megvásárolta az akkori tulajdonostól, a Földváry családtól. Kisbugacot

(6190 kh) a tulajdonos Szentkirályi család saját kezelésben tartotta, ezt 1901-ben

tudta megvásárolni Kecskemét. A Bugactól keletre elterülő Monostor pusztát

(11 872 hold) a 18. században még tartós zálogban bírta a város, majd 1794-ben

megvásárolta 143 600 rénes forintért.

63 A 19. század második felében a tanyák mellett volt ugyan kisebb-nagyobb

szőlő, de az elsődleges a szarvasmarha- és juhtartás volt a két pusztán. Az 1901-

ben megvásárolt kisbugaci Szentkirályi-birtokot mintagazdaságként üzemeltette

tovább a város, és a birtok egy részén 1902-ben 50 hold körüli haszonbérleteket parcelláztak 12 évi időtartamra, melyeket a felső-pusztaszeri bérletekhez

hasonlóan módos gazdák tudtak bérbe venni. Kisbugacon 1907-ben 525 kh 1199 négyszögölt, Nagybugacon 1913-ban 1500 kh-at adott haszonbérbe a város.

Itt jobbára föld nélküli vagy kis földű szegényparasztok lettek a haszonbérlők.

64 1904-ben kezdte meg Kecskemét a monostori homokpuszta eladását, ahol

6 holdas parcellákat mértek ki. Az összesen 66 parcellán, közel 400 kh-on szegényparasztok telepedtek meg. Bugacmonostoron 1909-ben haszonbérbe adott

területet 28-49 holdas parcellákra osztották fel, de a nagy kiterjedésű birtokok

mellett 24 darab 6 hold 600 négyszögöles haszonbérlet is volt, mely a szegényebb

rétegeknek kedvezett.

Kecskemét város 1910-ben határozott arról, hogy Bugac-Monostoron faluszerű

települést létesít és házhelyeket parcelláz. A falu helyét a puszta közepe táján

jelölték ki, és a mérnöki telepítési terv szerint 139 db 800 n.öl-es házhelyet jelöltek

ki. Az aránylag olcsó házhelyeket szegényparasztok vásárolták meg.

65 1922–23-

61 MMgMA IV. 178: 7.

62 MMgMA IV. 178: 20–23.

63 Részletesen lásd: Péterné Fehér Mária 2000: 176.

64 Juhász Antal 2005: 257.

65 Juhász Antal 2005: 270.