Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Sági Norberta: Új falvak születése Kecskemét határában
151 ban a város egyholdas szőlőföldeket adott el szőlőtelepítésre, majd az Országos Földbirtokrendező Bizottság határozatára osztott a város 1-3 holdas földeket, amelyeket félegyházi, jászszentlászlói, szanki, móricgáti szegényparasztok vettek bérbe. 1930-ban Nagybugacon és Monostoron újabb pusztákat, mintegy 2500 holdat adott 25 éves haszonbérletbe a város. A két pusztán megtelepülők származásának vizsgálata azt mutatta, hogy a 20. század első felében a népesség nagyobb hányada kiskunfélegyházi származású volt, majd őket a kecskemétiek követik gyakoriságban. A szomszédos pusztákról és falvakból csak kisebb mértékű betelepedés történt. 66 Bugacmonostor 1950-ben Bugac néven vált önálló községgé. Kecskemét lakossága a 19. század folyamán a kedvező birtokpolitika hatására egyre gyarapodott, a tanyai gazdaságok termelése is nőtt. A város fejlődését nagymértékben segítette a vasútvonalak kiépülése is. Kecskemét nem elsősorban és csupán a vasúthálózatba való bekapcsolódásával vált fontos csomóponttá, mint ahogy ez más alföldi városok esetében (Szolnok, Békéscsaba, Nyíregyháza) történt, hanem a város mezőgazdasági árutermelése, fejlett szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelése, kereskedőinek köszönhetően nőtt a korábbi, saját környékét ellátó vásárvárosból az 1930-as évek közepére az ország legjelentősebb gyümölcsexportpiacává. Ahogy Szilágyi Zsolt fogalmaz : „ A lokális lehetőségek kihasználásában, a széles értelemben vett […] környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban, tehát a »kihasználás« és az »alkalmazkodás« kölcsönös, finom összjátékában születtek meg a kecskeméti »városfejlődés« egymásra épülő lépcsőfokai. ” 67 Felhasznált források és irodalom Balásfalvi Kiss Barnabás 1939 Kecskemét múltja és jelene rövid vázlatban , Kecskemét Bende László 1929 A kecskeméti szőlő- és gyümölcstermelés története . Kecskemét Horváth Ferenc 1995 Kecskemét vasútjai (1845–1919) . Kecskeméti füzetek 5. Kecskemét Hulej Endre–Ö. Kovács József é. n. Wéber Ede és Helvécia . Egy svájci polgár Magyarországon. Kecskemét Iványosi-Szabó Tibor 1994 Kecskemét gazdasági fejlődése 1790–1850 . Kecskemét Juhász Antal 2005 A Duna–Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre . Szeged Lakos Béla 1913 Kecskemét gazdasági fejlődése . A Huszadik Század Könyvtára 51. Budapest 66 Juhász Antal 2005: 274–275. 67 Szilágyi Zsolt 2016: 43.
