Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Sági Norberta: Új falvak születése Kecskemét határában
145 lyes megbízhatóságuk iránt” , mégpedig „alkalmas és feltűnést nem keltő módon” . 38 A munkásokat meghívták a helyszínre, és a személyes találkozó után a legalkalmasabbakkal szerződést kötöttek. A toborzással egyidejűleg megkezdődött a munkástelep kialakítása. 39 A Kecskemét című hetilap 1900 augusztusában arról tudósított, hogy felépült a város szikrai szőlőtelepén 17 telepes ház, amelybe augusztus 24-én 17 családot fogadtak be 97 gyermekkel. Ezt az alpár-kécskei közút mellett, az ún. Kápolna- dombbal szemben fekvő szikrai munkásházcsoportot, mivel a történeti adatok szerint a vidék a honalapító Árpád családjának birtoka, majd később a királynék birtoka volt, s itt zajlott az az alpári csata, melyet Árpád vezetett, Árpádszállás nak nevezték el. „E telepesek két évi próbaidő után állandósíttatnak s akkor kezdik meg pompásan berendezett házuk és egy hold földjük vételárának törlesztését, amelyet húsz év alatt tartoznak teljesíteni. Ezt könnyen tehetik, mert állandó munkát kapnak a városi szőlőtelepen. Egyike ez azon emberies intézményeknek, amelyek városunk elöljáróságának gondosságát dicsérik.” 40 Az alábbiakban a szerződésből idézünk: „2. Minden parcella után köteles az átvevő 60 korona foglalót lefizetni. [...] A megállapítandó vételár hátralékos részét az átvevő tetszés szerinti részletekben törlesztheti ugyan, azonban 20 év alatt az egész vételár törlesztendő. Köteles azonban a hátralékos vételár után 6%-os kamatokat félévenként előre [...] befizetni. 8. Az átadott 1 hold terület csak kertszerű mívelésre használható, s amennyiben az átvevő szőlőt ültet, a város ingyen ad szőlővesszőt és gyümölcsojtványt. 9. Minthogy ezen házak felépítésével a város közönségének az volt a célja, hogy itt a munkáskéz szaporíttassék, kiköti a városi tanács, hogy mindegyik telekbirtokos és családtagjai csak Kecskemét város határában mehetnek dologra. Ezen feltétel megszegése a szerződés bármikori felbontását vonja maga után.” 41 Az 1895-ben a szikrai szőlőskertek környékén és a szikrai városi szőlőtelep szomszédságában létrehozott munkástelep számos tapasztalatot hozott. A város vezetősége úgy látta, hogy nem előnyös, ha a betelepített munkások nagyon különbözőek, ha nincsenek kellően megválogatva. A város vezetősége az előzményeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy „ kipróbált testi és szellemi erejű, lehetőleg egy környékből való, szapora fajú magyar munkás elem telepítendő ” . A telepeseket ott kellett letelepíteni, ahol könnyen találhattak napszámos munkát, valamint a részükre adott ház és föld utáni törlesztőrészletek és kamatok olyan alacsony összegűek, hogy azt megerőltetés nélkül fizetni tudták. A telepesek első két évét próbaidőnek tekintették, „ mert amennyiben a telepesnek akár erkölcsi magaviselete ellen lehet kifogás, akár renyhének vagy civakodónak találtatik, a város jogosítva van elbocsátani”. Minden telepest kötelezni kellett arra, hogy az első évben 2 kh-as birtokának ¼ részét, azaz 800 négyszögölt szőlővel 38 MNL BKML IV. 1908/b, 19602/1903. (3169/1900) 39 Ehhez lásd még: Sági Norberta 2006. 40 Kecskemét. 1900. aug. 26. 41 MNL BKML IV. 1908/b, 4694/894
