Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Sági Norberta: Új falvak születése Kecskemét határában
144 Sokaknak azonnal elment a kedve, amikor megtudták, hogy itt Kecskemét környékén 10 hold homokból egy családnak megélni nem lehet, csak úgy, ha legalább 4 hold szőlőt azonnal betelepít, s 4 évig, míg ez terem, el tudja magát tartani. Ráadásul a szőlőműveléshez egy sem értett közülük. 33 A munkástelepítés gondolatát 1897-ben Kada Elek polgármester vetette fel újra a város rendkívüli közgyűlésén, melyet kimondottan ennek „a város fejlődése és gazdasági viszonyainak javítása tekintetében messze kiható fontossági kérdésnek” szenteltek. A munkások száma nem növekedett megfelelő mennyiségben, ezért a város újra határozott arról, hogy mezőgazdasági munkásokat hozat a városba. 34 A város a munkástelepítésben látta a gazdasági fejlődés kulcsát, ezért a költségek fedezésére 6 millió korona kölcsönt is felvett. A munkások ideköltözését oly módon akarták segíteni, hogy azok egyrészt itt megélhetésüket biztosítva lássák, másrészt azonban arra legyenek utalva, hogy kenyerüket a letelepedés után is mint mezőgazdasági munkások (szakmányosok, napszámosok stb.) keressék meg. A munkástelepítés gondolata a városi szikrai szőlőtelep kiterjesztésének tervével társult. 35 Szegedy tanácsos az addig tervezett 50 hold mellett további 300 hold homok művelés alá vonását javasolta. Számításaiban egy hold szőlő jövedelmét 100 forintra becsülte, s így az összesen 350 hold szőlő jövedelme az akkori 16 000 holdas bugacmonostori birtok jövedelmével vetekedett volna. A nagyarányú telepítés megdrágította volna a környékbeli munkaerőt, ezért észszerűnek tűnt, hogy állandó, s a telephez kötött munkaerőről gondoskodjanak. 36 A telepítés kivitelezésénél ezúttal ügyeltek arra, hogy egyrészt a szőlőmunkához értő munkásokat fogadjanak, hogy azok értsenek is ahhoz, ami a feladatuk lenne, másrészt a helyi talajviszonyokkal is tisztában legyenek a jövevények. Ezért úgy látták jónak, ha a szomszédos községekből (Alpárról, Tiszaugról, Kécskéről) próbálnak meg telepeseket toborozni. Az elképzelés szerint 50 családot telepítettek volna, és a telepes családok csupán egy hold házhelynek való földet kaptak volna, amire maguknak kellett volna házat építeniük. 37 1899 végén hirdetést tettek közzé a Szikrával szomszédos községekben, melyre 61 egyén, illetve család jelentkezett. Legtöbben Újkécskéről és Alpárról iratkoztak fel. Foglalkozásukat tekintve napszámosok, béresek, tanyások, kertészek voltak, akiknek ez társadalmi felemelkedést jelenthetett, hiszen a várossal kötött szerződés, ha hosszú távon is, de saját házat, saját birtokot ígért. A 61 jelentkező közül a legmegfelelőbbeket akarták kiválasztani, ezért azok lakóhelyén is tudakozódtak a jelentkezők „családi viszonyai, erkölcsisége és szemé33 MNL BKML IV. 1908/b, I.3457/895. 34 MNL BKML Kecskemét város th. biz. kgy. jk. 393/1897. dec. 10-i hat. 35 1894-ben telepítették az első 14 hold szőlőt, mely nagyon jól sikerült, és a sikeren felbuzdulva határozta el a város a szőlőtelep megnagyobbítását. A szőlőtelepről bővebben lásd 5.2. fejezetet. 36 MNL BKML IV. 1908/b, I.533/897 (1761/897) 37 MNL BKML IV. 1908/b, I.4694/98 (17189/898) jk. az 1898. aug. 10-i szikrai telepítés ügyében tartott értekezletről.
