Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Sági Norberta: Új falvak születése Kecskemét határában
143 és a telkesekre. Az életmódjuk között nem volt nagy különbség; a telkesek kiszolgáltatottak voltak Wéberrel szemben, a kapásoknak viszont nem volt házuk. 28 Wéber Ede 1912-ben eladta a telepet, a Magyar–Olasz Bank Rt. lett az új tulajdonos. 1916-ban hozzákezdtek a gazdaság átszervezéséhez, rendszeres trágyázást és permetezést vezettek be, kibővítették a pincét, új présgépeket állítottak be. A háború alatt elszegényedő birtokosoktól és kisbirtokosoktól felvásárolták a szőlőket, gyümölcsösöket. 29 Szikra 1895-ben a Földművelésügyi Minisztérium Telepítési Osztálya azzal kereste meg Kecskemét város vezetőségét, hogy a Bács-Bodrog vármegyei Kis-Kér, Ó-Kér, Kuczora és Új-Soóvé községekből mintegy 400 német ajkú család ki szeretne települni. 30 A város vezetése felvette a kapcsolatot a települni szándékozókkal, és 1896-ban a miniszteri tanácsnok és a kecskeméti gazdasági tanácsnok ellátogatott a szóban forgó településekre, ahol személyesen tájékoztatták az érdeklődőket. 31 Mivel a kiosztásra kerülő földek szőlő- és gyümölcsművelésre kitűnően alkalmasak voltak, s mivel a telepesek megélhetése csak ily módon lehetett biztos, az előkészített szerződés is kötelezte őket arra, hogy négy év alatt összesen négy hold szőlőt és egy hold gyümölcsöst telepítsenek. Az előkészített adásvételi szerződésben olvashatjuk: „Kecskemét th. város azon czélból, hogy a telepesek nagyobb mennyiségben egy fajú szőlőt termesztethessenek, – a telepesnek sima vesszőt, ezrenként 2 frt-ért ad, – hasonló czélból gyümölcsös alakításra szükséges nemesített 2 éves gyümölcsfákat, darabját 5 kr-ért adja. [...] Szőlővessző és gyümölcsfa vásárlásra 200 frt erejéig nyit egy telepes számára a város hitelt, a mely összeg erejéig a zálogjog a tulajdonjoggal egyidejűleg a város javára szintén bekebelezendő lesz.” 32 A látogatás után néhány nappal azonban sajnálkozó levelek érkeztek a települések jegyzőitől, melyben arról adtak hírt, hogy a települők elálltak eredeti szándékuktól, nem hajlandók Kecskemétre települni. Mint Szegedy tanácsnok ehhez kapcsolódó jelentésében leírta, már kint tartózkodásukkor az volt a benyomása, hogy a telepítés nem fog sikerülni, mert egyrészt a települők egy helyen, mint község akartak letelepülni, másrészt általában 10 hold földet akartak venni. 28 Szendrei József 1961: 49., 59. 29 Szendrei József 1961: 81–82. 30 MNL BKML IV. 1908/b, I.3457/895 31 Hírt adott erről a Bácska című lap 1896. május 22-i száma is. A találkozó előtt a város vezetősége már kidolgozta a telepítési feltételeket, a parcellákról szóló adásvételi szerződéseket. Egy telepesnek 20-30 hold földbirtokot mértek volna ki, 5-nél több tagból álló család kaphatott volna maximum 50 holdat. A birtokoknak nem volt egységes ára, hiszen értékük a talajviszonyoktól, elhelyezkedésük- től, nagyságuktól függött, ezért azokat kihasítás után akarták felbecsülni. A telepesek a Kecskeméten „dívó” tanyarendszerben, tanyákon vagy városi házban laktak volna, a város kötelékébe tartoztak volna. 32 MNL BKML IV. 1908/b, I.3457/895. Telepítési feltételek. Adásvételi szerződés.
