Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Sági Norberta: Új falvak születése Kecskemét határában
139 1910-ben egy az addiginál is konzervatívabb birtokpolitika került előtérbe. Eltekintettek az előbb már említett 1894-es irányelvtől, miszerint a telepítés elsősorban állami feladat, s újra az irányításra és ellenőrzésre korlátozták az állam birtokpolitikai szerepét. A földbirtok-politikai akciót pénzintézetre bízták. 1911-ben az Országos Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és az Országos Központi Hitelszövetkezet együtt életre hívta a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségét amely ezután a magántőke bevonásával parcellázott, s ezt a tevékenységét az első világháború ideje alatt is folytatta. Mi jellemezte ebben az időszakban a város birtokpolitikáját? Mint arról fentebb már említést tettünk, Kecskemét évszázadok óta bérelte a körülötte fekvő pusztákat. A hódoltság és a háborúk következtében a terület kistelepülései elnéptelenedtek, s ez kedvezett a város terjeszkedési politikájának. A 18. században volt olyan időszak, amikor a város lakossága 34 pusztán folytatta híressé vált jószágtartását, melyek területe összesen mintegy 450 ezer kh volt. 11 A legelők bőségét a jászkunok 1745. évi redempciója megszakította, és a városnak akkor új gazdasági stratégiát kellett választania. A magisztrátus ettől kezdve a rövid távú és esetleges pusztabérletek helyett a földesúri megváltakozásra, illetve tartós zálogbirtokokra és hosszabb bérletekre törekedett. A megváltakozásnál nagy könnyebbséget jelentett, hogy a földesurak a tényleges birtokot nem élvezték, s hogy a Koháry családon kívül földesúri joghatóságot a városban egy földesúr sem gyakorolt. 12 Vásárlás vagy megváltakozás útján Kecskemét egykori határához került Alpár (8777 hold), Ágasegyháza (9663 hold) Borbás-szállás (3906 hold), Szentkirály (18 482 hold), Monostor (11 782 hold), Pusztaszer (7536 hold), Bugac (14 454 hold) és Szentlőrinc (11 523 hold). 13 A város a 20. század elején, az iparosodás megindulásakor is földszerzéssel gyarapította vagyonát. Kada Elek polgármestersége idején megvásárolták a 3536 holdas Baracs pusztát , amelyet legelőként hasznosítottak, a homokos részeket pedig szőlő- és gyümölcstelepítésre örökáron eladták. 1901-ben vették meg a 6190 holdas Kisbugacot , mely a város tulajdonát képező bugacmonostori pusztába ékelődve már régóta „óhaj tárgya” volt. Ennek megvásárlásával legelőt kívántak biztosítani az állattenyésztés számára, de a homokos részt itt is eladták 5-6 holdas birtokokként. A 11 539 holdas Szentlőrinc puszta megvásárlását 1912-ben uralkodói hozzájárulással sikerült megvalósítani 14 , s ezzel a város területe mintegy 163 000 holdra emelkedett. 15 11 A Duna–Tisza közét Pesttől Szegedig a kecskeméti gulyák és ménesek járták, mely terület ekkor kapta a Kecskeméter Heide elnevezést. Lakos Béla 1913: 5. 12 Péterné Fehér Mária 2000: 172–173. 13 Iványosi-Szabó Tibor 1994: 9. 14 Ez a puszta a Coburg-Ghótai herceg tulajdonát képező hitbizomány volt. Az engedélyt Kada Elek családi kapcsolatai révén szerezte meg, feleségének nagynénje, a kecskeméti származású Ferenczy Ida, aki Erzsébet királyné felolvasónője volt, járt közben a kérésére. Péterné Fehér Mária 1986: 26. 15 Balásfalvi Kiss Barnabás 1939: 55., Péterné Fehér Mária 1986: 26.
