Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Sági Norberta: Új falvak születése Kecskemét határában
138 Kada, akiről halála után így írtak: „ A városiasodás, haladás, a kultúra szellemét és levegőjét eresztette be közénk és ebben volt a legnagyobb érdeme ” 6 , a város fejlődésénél három tényezőt tartott fontosnak: a társadalmi béke és az egészséges közszellem megteremtését, kifejlesztését; a közgazdasági, és ezzel kapcsolatban a közművelődési érdekek helyes felismerését és céltudatos megvalósítását; valamint a szoros értelemben vett adminisztráció kifogástalan működését. Kada arra törekedett, hogy a lakosság gazdasági érdekeit szolgáló vállalkozásokat támogassa, és a város jövedelmeit földpolitikával gyarapítsa: egyrészt a hasznot nem hozó ingatlanok eladásával, másrészt új területek vásárlásával. 7 Kada számára a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő fogalmak voltak, melyek együttes fejlesztésére különös gondja volt. 8 A homoki szőlőtelepítés gyorsítására telepeket, ún. kapásfalvakat hozott létre: Árpádszállást, Kadafalvát, Hetényegyházát és Monostorfalvát. Kada eszközölte ki a munkástelepítéshez szükséges kormányrendeletet is, mely ügyben Darányi Ignác, a kecskeméti származású földművelésügyi miniszter támogatását bírta. Földbirtok-politika és a mezőgazdasági célú telepítések A polgári Magyarország első érdemleges földbirtok-politikai törvénye, a telepítésről szóló 1894: V. törvénycikk állami feladattá nyilvánította a telepítést, célul tűzte ki a kisbirtokok számának növelését, engedélyhez kötötte és állami felügyelet alá helyezte a községek és magánosok telepítési tevékenységét. A telepítési akció azonban olyan lassan haladt, hogy nem váltott ki érezhető hatást a birtokmegoszlás terén. 9 A földművelésügyi miniszter 1903-ban és 1909-ben új földbirtok-politikai javaslatokkal állt elő, melyek arra a felismerésre épültek, hogy csak vásárolt földterületek felhasználásával nem lehet közérdekű földreformot végrehajtani. Mindkét javaslat a kötött birtokok valamilyen lazítását tervezte, és az addig szabad parcellázásokba állami beavatkozást akart biztosítani. Az 1909. évi törvényjavaslat a haszonbérleti telepítési formát is meg kívánta valósítani. 10 Az 1890-es években a M. Kir. Államvasutak jogügyi osztályának vezetője, majd titkára lett. Ebből a hivatalból került vissza Kecskemétre. Bővebben: Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona 1992: 134. Szót kell azonban ejtenünk Szegedy György (1849–1917) gazdasági tanácsnokról is, aki 1890-től töltötte be ezt a posztot Lestár és Kada mellett. Szegedy nevéhez fűződik a szikrai szőlőtelep kialakítása mellett többek között a homokparcellázás, az említett kapásfalvak létrehozása. 1902-től volt hivatalban ifj. Bagi László (1852–1922) helyettes polgármester, kiváló pénzügyi szakemberként Lestár Péter és Kada Elek főmunkatársa volt, aki a város fejlesztéséhez a pénzügyi alapot megteremtette. 6 KNKN 1916: 55. 7 Péterné Fehér Mária 1997: 7. 8 Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona 1992: 134. 9 A törvény és a keletkezett állami telepek részletes bemutatását lásd Lovas Sándor 1908. 10 Takács Imre 1968: 282.