Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Péterné Fehér Mária: „Üdvözlégy Császárunk!” (Ferenc József két látogatása Kecskeméten)
111 Mire föl volt ez a nagy öröm, lelkesedés? Kecskemét népe elfelejtette volna, hogy alig három évvel ezelőtt, 1849-ben a magyar szabadságküzdelmet fegyverrel, orosz katonai segítséggel ugyanennek az uralkodónak parancsára fojtották vérbe? A tanácsadói – a birodalmi kormány feje, Felix Schwarzenberg, és anyja, Zsófia főhercegnő – által sugallt jogeljátszási elmélet alapján, Ferenc József parancsára történt a kegyetlen megtorlás, Batthyány Lajos miniszterelnök, az aradi tábornokok, majd a szabadságharc több száz résztvevőjének kivégzése, sokak súlyos várfogságra, kényszerbesorozásra ítélése, az itthon maradottak megfélemlítése. Bosszúja elől ezrek menekültek emigrációba. A győztes uralkodó maga alakította ki Magyarország új rendjét. Az ország területéről leválasztották Erdélyt, Horvátországot, a déli területeken létrehozták a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság koronatartományt, mindegyiket a bécsi központi kormányzatnak rendelve alá. Magyarország megmaradt területét öt kerületre osztották. „A bécsi kormányt az a politikai elképzelés vezette, hogy a felszabdalt Magyarország – ahol a részek között nincs szorosabb kapocs, mint Ausztriában az egyes koronatartományok között – idővel szervesen beépül majd az egységes Habsburg Birodalomba.” 2 A politikai hatóságok tevékenységük során a hadseregre és a Magyarországon 1850 januárjában szervezett csendőrségre támaszkodtak. 1850 júliusa – Haynau menesztése – után Ferenc József 1851. október 10-én kinevezte Albrecht főherceget, nagybátyját katonai és polgári kormányzóvá Magyarországon, aki 1852. április elején vette át „hivatalát”. Ferenc József az olmützi alkotmány hatálytalanításával (1851. december 31.) nyílt önkényuralmat vezetett be birodalmában. Az országos és helyi érdekek képviseletére nem volt lehetőség. Nemcsak az országgyűlést nem hívták össze, hanem a megyei és községi önkormányzatokat is megsemmisítették. Betiltották a megyegyűléseket és a városi, községi képviselő-testületek működését. A városi és községi hivatalokat kinevezéssel töltötték be. A magyarországi 1848-as törvények által kivívott polgári szabadságjogok közül csak a törvény előtti egyenlőséget és a jobbágyi függéstől való mentességet hagyta meg az osztrák kormányzat. * Kecskemét város – csakúgy, mint az ország – elvesztette korábbi viszonylagos önállóságát, kiváltságait. 1849 júliusától hat hónapon keresztül ostromállapot uralkodott a városban. A megszálló katonaság igényei kielégítése miatt a város élelmiszer-tartaléka teljesen kiürült, a nép éhezett, közben pedig állandó önigazolásra kényszerült, mikor, milyen alkalomból vettek részt lakói a szabadságharcban. Még 1849. október 11-én Jankovich György, Pest megyei alispán hivatalából elmozdította az 1848 júniusában népképviseleti alapon megválasztott, de a városból 1849. július 24-én eltávozott Hajagos Illés polgármestert, s helyébe ideiglenesen Bódogh Antal tanácsnokot nevezte ki polgármesterré. 1849. novem2 Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1849–1867 . Gondolat, 1981. 57. p.
