Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Hernády Judit: Koháry István lírai meditációi az emberi élet végéről
65 Hernády Judit Koháry István lírai meditációi az emberi élet végéről Elvénült embernek búsuló gondolati… A 17. században nemcsak a vizuális ábrázolások iránti igény növekedett meg, hanem a különféle elmélkedésgyűjtemények is egyre népszerűbbekké váltak. 1 Ez részint annak volt köszönhető, hogy a meditatív elmélyülés számára alkalmas kiindulópontot jelentettek a képi illusztrációk, mivel az értelem mellett az érzékeket is bevonták az elmélkedés folyamatába. 2 Vizualitás és értelmi reflexió összekapcsolása megfelelt a kor szellemének, hiszen – Mario Praz megállapítását idézve – a barokk ember „örömét lelte abban, ha a szó jelentését alátámasztotta a plasztikus megjelenítés hozzáadásával” . 3 Illusztráció és elmélkedés kapcsolatának jellegzetes barokk példái voltak a jezsuita emblematikus meditációk. Korondi Ágnes mutatott rá arra, hogy az „érzékek bevonása (applicatio sensuum) , ami az ignáci meditáció egyik kulcseleme, nagyon jól összekapcsolható az emblémák plasztikusságával és az ebben rejlő retorikai lehetőségekkel” . 4 A humanista emblematikát a jezsuita szerzők saját célkitűzésüknek megfelelően alakították át, alkalmassá téve a hívek közötti széles körű terjesztésre. 5 A négy végső dolog egyikeként a halál is gyakran tűnt föl a külföldi és magyarországi emblémás könyvek tematikájában. 6 1 Kónya Franciska, Kép és szó: A barokk jezsuita irodalmi emblémáról és előzményeiről = Keresztény Szó, 2012/1., 1. 2 Korondi Ágnes, A jezsuita emblémameditáció műfajának recepciója a kora újkori magyar kegyességi irodalomban = Értékek és ideológiák az irodalomban , szerk. Korondi Ágnes, T. Szabó Levente, Kolozsvár, Kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék–Kolozsvári Láthatatlan Kollégium, 2008, 93. 3 Idézi Korondi , i. m. , 88. 4 Korondi , i. m. , 91. 5 Knapp Éva, Irodalmi emblematika Magyarországon a XVI–XVIII. században: Tanulmány a szimbolikus ábrázolásmód történetéhez , Budapest, Universitas, 2003 , 29. 6 Knapp Éva , Tüskés Gábor, A halál motívuma a magyarországi irodalmi emblematikában = Irodalomtörténeti Közlemények, 2009, 131–163.
