Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Dokumentumok a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára anyagából
61 növelték a város hírnevét. A piaristák közül Simai Kristóf, Révai Miklós, Horváth Cyrill és Horányi Elek, a református gimnáziumban tanítók közül pedig Tatay András, Nagy István és Karika János vált országosan ismertté. Rajtuk kívül Hornyik János történész és Szilády Károly nyomdász kezdte munkásságát, és hatott már a forradalom előtt a város szellemi életére. E másfél évszázad szellemi és kulturális élete olyan vigasztalóan gyarapodó és sokrétű lett, hogy illetlenség lenne itt néhány bekezdésben még felvázolni is. Szakirodalma széles körű, és az átlagon felüli érdeklődést is ki tudja elégíteni. Bár Kecskemét katonai-stratégiai szempontból távolról sem volt jelentős pont, sorsa mégis több téren összeforrt függetlenségi harcainkkal. A hazafias erők és az ellenfelek minden alkalommal nemcsak figyelembe vették gazdasági erőforrásait, hanem számoltak vele, és messzemenően ki is használták azt. A polgári forradalomból kinövő szabadságharcunk során ennél lényegesen többről volt szó. Kecskemét földesuraival szemben sok évszázadon át igen sok ütközést élt és vívott meg, és anyagi erőforrásait négy évszázadon át néhány főúri család erősen megcsapolta, és jogtalan követeléseik rengeteg gondot okoztak a magisztrátusnak. Az utolsó évszázadban pedig a megváltakozás révén nemcsak tartalékait vették el évenként , és tették lehetetlenné a lakosság számottevő részére a felhalmozást, hanem olyan adósságra kényszerítették a várost, amelynek törlesztése polgári emelkedését fél évszázadra visszavetette. Ezért érthető, hogy néhány nemesi családtól eltekintve a város egésze lelkesen üdvözölte a polgári forradalmat, és igen nagy részt vállalt anyagilag és fegyveresen is a szabadságharcból. Ezen események feltárás át és azok ismertetését a közelmúltban több forrásközlésben, monográfiában és kisebb kiadványban is megtettem. Ezért itt egy elnagyolt ismertetés bántó lenne. Azt azonban feltétlenül ki kell emelnem, hogy a közel ezerfőnyi fegyveres szolgálatot végző katona mellett a szabadságharc két tábornoka is szorosan kötődik városunkhoz. Gáspár András itt született, innen indult rendkívülinek mondható katonai karrierje. Klapka György az itteni piaristák gimnáziumában tanult éveken át, és valójában városunkban sajátította el alaposabban a magyar nyelvet, itt vált igazán magyarrá. Gömöry Frigyes nevét nem a sorsdöntő csaták, hanem a helybeli önkéntesek szervezése és irányítása tette emlékezetessé. Muraközy János viszont szabad csapata révén a szabadságharc kritikus szakaszában vált katonai körökben ismertté. Csányi János pedig az osztrák, a horvát és az orosz haderők parancsnokaival szemben védte tőle telhetően a várost és lakosságát. Kossuth itteni fellépése és beszéde, a sokirányú és igen jelentős áldozatok mellett e néhány személy kötődése is újabb impulzusokat adott és ad a szabadságharc emlékének ápolásához. * Egy város a generációk sorát testesíti meg. A közösség és tagjainak élete, fejlődése csak áttételesen hasonlítható ugyan össze, de mindkettő eset é ben megállapíthatjuk, hogy önmagában a sok-sok esemény felidézése, a mégoly jelentős epizódok kiemelése – bár hasznos lehet – semmiképpen sem elegendő egy teljesebb kép, az igazi habitus megformálásához. Többet árul el róluk, hogyan
