Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 1. szám - Gömöri György: Petőfi Sándor emlékkönyvi bejegyzései tükrében
81 A. B. emlékkönyvébe . Vár-Gedő (másutt Vár-Gede) falucska Rimaszombattól délre, ahol a költő a Kubinyi-kúrián 21 vendégeskedett, és alighanem ott találkozott Adorján Boldizsár költővel, akinek verseit már korábban olvasta az Athenaeum ban. Tudta tehát, hogy költőtársának hagy emléket rögtönzött verse beírásával: „Kalmáridőket élünk mostanában, Egy pénzdarabnak nézik a világot, S ha a világ pénz, a költő mi rajta? A költ ő – mondják – hasztalan penész csak. Pedig a költő a királyi kép a Világ tallérján...nem, királyi kép sem! Ő a tallérnak csengő, tiszta hangja, Szép szellemrésze a hitvány anyagnak, – Légy büszke rá, hogy költőnek születtél.” 22 Ennek a pár sornak vannak előzményei: nem sokkal Pestre költözése után a János vitéz költője már többször próbálja megfogalmazni a költőiség mibenlétét, jóllehet sokkal körülményesebben, mint a fenti kilenc sorban. A „ Költő lenni vagy nem lenni ” (!) című versben például kijelenti, hogy a költőnek születni kell, vagyis ezt a mesterséget nem lehet megtanulni, továbbá, hogy bár a költészet művelése rangot jelent, a versírás egyáltalán nem garancia a boldogságra. 23 De ami ebben az Adorján Boldizsárnak címzett versben megkapó 24 , az a költői hangnak a pénzzel szembeni megfogalmazása: előbbi nem anyagi valóság, hanem zenei hang: az aranytallér csengése . Ennél tömörebben és szebben kevesen jellemezték a költészetet a tizenkilencedik században. 1845 nyarán Petőfi Sándor sokat jár Gödöllőn, ahol gyakran találkozik a Grassalkovich- kastély jószágigazgatójának a lányával, Mednyánszky Bertával. Megint egy szőke, kék szemű lányról van szó, aki ugyan egyidős a költővel, de sokkal módosabb, és bizonyára műveltebb elődjénél, a kis Etelkénél. Bertának imponál a lelkes, fiatal költő, de nem tudni, elfogadta-e volna Petőfi házassági ajánlatát – ha rajta múlik. Nem rajta múlt, apja durván, sértő szavakkal utasította el a valóban bizonytalan egzisztenciájú kérőt: „ poétának, pojácának leányomat nem adom ” – állítólag ez állt elutasító levelében. Ehhez képest a Berta társaságának köszönhető ciklus, a Szerelem gyöngyei , jelentős fejlődést mutat a költő szerelmi lírájában. Illyés Gyula szerint a ciklus több darabja „ az érzések mélyebb régiójából való ”. 25 Itt a szeretett lény már nem „gyermek”, hanem „leányka”, akivel meg lehet beszélni a haza dolgait, mert ő is forrón szereti hazáját. Petőfi természetesen idealizálja Bertát, s kicsit tisztában van azzal is, hogy bár ő rajong a lányért, az egyelőre csak barátnak tekinti őt, legalábbis erre vallanak ezek a sorok: „ Oh leányka, ha te nem szeretsz is, / Engedd meg, hogy szerethesselek. ” 26 Vajon a leánykérés meghiúsulása társadalmi radikalizálódáshoz vezetett Petőfi költészetében? Erre 21 A Kubinyi-kúrián jelenleg emléktábla látható, vö.: Szombathy Viktor (szerk), Szlovákiai utazások, II. kiadás, Bpest, 1976, 147. Gedővár romjai, illetve legendája ihlették Petőfit később a Salgó című romantikus mesére. 22 Petőfi... költeményei , I. 367. 23 i. m., 347. 24 Pár évvel később, már 1848-ban, Petőfi újabb verset ír Adorjánhoz, aminek üzenetét András Sándor kiemelten fontosnak tartja Petőfi költészetében: András Sándor, Játék vagy kaland , Jelenkor, Pécs, 1988, 146–148. 25 Illyés, i. m., 215. 26 Petőfi, i. m., 387.
