Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 1. szám - Gömöri György: Petőfi Sándor emlékkönyvi bejegyzései tükrében
82 nem lehet egyértelmű választ adni, annyi bizonyos, hogy a Mednyánszky Berta-epizód nélkül Petőfi nem írta volna meg az Ismerjetek meg! című verset 1845 szeptemberében, aminek az a lényege, hogy a költő „ünnepélyesen” letépi magáról a vidámság álarcát, nem tettet derűt, saját kínjairól, szenvedéséről is fog írni a jövőben. 27 Saját szenvedéseiről és a „haza” sorsáról, jelenlegi siralmas állapotáról. Mihez mérten? Hát az ősök, a vitéz elődök tetteihez képest. Ez a „dicső múlt/szánalmas jelen” ellentétpár ettől kezdve végigvonul Petőfi költészetén, egészen a Nemzeti dal ig. Pontosan meg is fogalmazza A hazáról írt versben: „Oly rég elhervadt a babér A magyaroknak homlokán, Hazám, oly rég voltál te nagy, hogy Nagyságod híre csak mese talán.” 28 Jóllehet itt Petőfi „a három tenger” mítoszát is feleleveníti, mégsem magyar birodalomról álmodik, hanem olyan átalakulásról (függetlenségről?), ami egyszersmind kiterjeszti a népre a szabadságjogokat. Amikor „szabadságról” beszél, ezen nem a nemesi szabadságfogalmat érti, hanem a külföldi – főként francia – egyéni szabadságot, amit először a forradalom teremtett meg. De a honszeretet összeesküvését egyelőre kordában tartja a szerelem, a mielőbbi házasodás vágya. Vagyis a sorrend világos: először meg kell házasodni, utána lehet forradalmat csinálni. A következő emlékkönyvi vers, M. E. kisasszony emlékkönyvébe , mindössze két versszak, és éppen egy esküvő boldogságát vetíti elő, vagyis inkább két esküvőét: a költő sajátját és a címzett küszöbön álló esküvőjét. Petőfi ezt a jövőben remélt napot élete legboldogabb napjának képzeli, és ezért írja Pesten az alighanem menyasszonynak: „ Megállítanám, ha volnék Józsue, / Megállítanám itt a napot, időt, / Hogy mindörökké oly boldog lehess, / Minő akkor lész az oltár előtt. ” 29 Ha Berta megkérését a családi melegség iránti vágyódás motiválta, Petőfi elég hamar megszerzi magának a családi kör illúzióját a borjádi látogatással Sasséknál. Sass István és Károly mindketten barátai Petőfinek, kettőjük közül Károly később a költő esküvői tanúja is lesz. Borjádon Sándor a Sass-kúria vendége, ahol őt „Sass néni, a nagyasszony saját fiának tekinti” 30 , és mivel barátok közt van, Petőfi természetesen beír két Sass-emlékkönyv- be. Az első ezek közül Károlyé, hiszen az „S. K.” monogram csak rá vonatkozhat. Itt (mint elég gyakran emlékkönyvi beírásaiban) Petőfi nem a címzettről, hanem saját magáról vall. Méghozzá dacosan, önkritikusan: „Vén épület már a világ, Le, alacsonyra sűlyedett. Ha egyenest jársz: beütöd A gerendába fejedet. Hajolj meg, ha a fejtőrő Gerenda ellenedre van... Én inkább betöröm fejem, Semhogy meghajtsam derekam!” 31 27 i. m., 431. 28 i. m., 467. 29 i. m., 437. 30 Illyés, i. m. 230. 31 Petőfi... költeményei, I ., 442.
