Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 6. szám - Norman Jope: Névtelen tekintetek; Alkonyat (versek – Tarcsay Zoltán fordításai)
27 Jég borítja a járdát és jég szúrja a tüdőket, a jég sztyeppétől tengerig feszülő sivár tömegét csak időnkét szakítja meg valami. Mint bástyák állnak a paneltömbök, szilárdnak tűnnek, nem úgy, mint Angliában, katonasorban egymás után, minden oldalon. A várost torkát szorító jég hatalmából megszökni talán senki sem álmodik – koszorújuk fáradt ajkak hideg sóhaja. Tarcsay Zoltán fordításai