Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 1. szám - Győri László: Tömörített élet
67 igazgató lett Máriaremetén, később az Írószövetség lapjának, a Magyar Napló nak a főszerkesztője több pályázati cikluson keresztül 8 , sőt egy kiadót is létrehozott mellette, az adta ki Piros a vér a pesti utcán című ötvenhatos versösszeállításomat úgy, hogy ő maga kért föl erre a munkára. – A Kilencek hogyan vélekedtek a Hetekről? – Volt, akit be akartak vonni az Elérhetetlen föld be. Bella István azonban azt mondta Utassynak, hogy én már túl vagyok az ilyesmiken. Másról nem tudok. Egyébként majdnem mindegyikkel személyes kapcsolatunk volt, egyikünknek ezzel, másikunknak azzal, Kiss Benedeknek Buda Ferenccel mint földinek a földivel, mind a ketten a kecskeméti Forrás költői voltak, Bella Istvánnal nekem az egyetemi évek alatt, Serfőzővel Péntek Imrének, akivel egy szerkesztőségben dolgozott Miskolcon, a Napjaink nál. Az összefüggéseket nem ismerem teljes egészében, de bizonyára több is akadt. Ők azonban már eggyel följebb álltak, nem az út kezdetén tartottak, mint mi. – Más szándékú összetartozás jellemezte őket. – A miskolci Kabdebó Lóránt hozta őket össze utólag. Antológiát szerkesztett a verseikből. A Kilenceket nem kellett egybeszerkeszteni, együtt voltunk a Ráday utcai kollégiumban, ahol patkányok járkáltak az ablakunk alatt, egy életet éltünk. A gyűjtemény természetes következmény volt. – Mikor ültetek össze legutóbb? – Most pénteken, Oláh János hatvanadik születésnapján. Hogyha én el nem feledkezem róla, akkor teljes létszámban együtt lettünk volna; egyedül én hiányoztam, mert eltévesztettem a napot. * – 2002. december 12-én folytatjuk beszélgetésünket a Petőfi Irodalmi Múzeum stúdiójában. Mielőtt beültünk ide, egy 1919-ben készült filmhíradórészletet néztünk meg az előtérben Ady Endre temetéséről. Mindössze fél perc volt. Kértem, hogy te is nézd meg, és te azonnal beleegyeztél. Gondolom, nem pusztán az érdekesség kedvéért, hanem az Ady Endre iránti tisztelet miatt is. Mit jelent számodra Ady költészete, egyáltalán egyénisége, személyisége? – Amikor gimnazista voltam, József Attilába szédültem bele, Adyt később olvastam el, azt hiszem, hogy nem a fiatalság költője, hozzá több türelem, több tapasztalat kell, az ő költészete sokkal bonyolultabb és sokkal összetettebb, mint József Attiláé. Novelláiból csak néhányat olvastam, Angyal János még egyetemistaként egyszer az összeset átbújta, lelkesen mesélte, milyen remek elbeszélései vannak. Rajongását nem tudom osztani, kissé fárasztanak. Vajon mi lenne most Ady Endrével, mit csinálna, írna-e, nem írna-e cikkeket, amelyekben kikel a világ 8 Egészen haláláig, 2016-ig.
