Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 2. szám - Réczei Tamás: A vitázó ember – Nagy Attila memoárkötetéről
113 Réczei Tamás A vitázó ember – Nagy Attila memoárkötetéről „Egy-egy pszichológus akár kandidátusi disszertációt készíthet, ha valamelyik páciensében elképzeléseinek megfelelő, maradandó változásokat idézett elő. A színművészek pedig minden jó előadás esetében végrehajtják ezt a tudományos bűvészmutatványt.” 1 Az Abigél 2 televíziósorozatból Vitay Georgina tábornok édesapjára bizonyára sokan emlékeznek ebben az országban, több generáció ismerhette meg az emblematikussá váló sorozat karaktereit. A katonás termetű, bariton hangszínű színművész feltűnt többek között a Szegénylegények, a Beszterce ostroma, A kőszívű ember fiai szereplői között a mozivásznon. A Thália Színházban Örkény István Tóték című tragikomédiájának ősbemutatóján 3 , Latinovits Zoltán Őrnagya mellett a családfőt, a sercegésre és ásításra egyaránt hajlamos Tót urat alakította. Belebújt Jago, Stanle Kowalski, Eddie Carbone alakjába, ő volt magyar színpadon a Csendes amerikai Graham Greene regényének adaptációjában, és 1956-ban Bánk bánként láthatta a miskolci publikum. Nagy Attila színész, rendező, és a nemrég megjelent memoár alapján állíthatjuk: író, az ő megfogalmazása szerint: vitázó újrafelfedezésére ad alkalmat a Napvilág Kiadó kötete, Nem lehet visszatérni címmel. A kiadvány gondolati gerincét képezi az 1956-os események személyes elbeszélése, ezt megelőzi egy majd hetvenoldalas önéletrajzi töredék a színművész gyerekkoráról, az utolsó szakasza pedig, a valamivel terjedelmesebb, színházművészettel kapcsolatos írásait, esszéit, gondolatfutamait gyűjti egybe. Az Egy színész vallomásai alcímet viselő memoár szerkesztői, Deres Péter és Gyergyádesz László egy 1991-ben megjelent Nagy Attila-visszaemlékezést, Nem lehet visszatérni 4 címmel állítottak nyitófejezetként az olvasók elé, amellyel felerősítették az ’56-os forradalom és az abban elfoglalt szerep jelentőségét a színész életében és az utókor emlékezetében. A neves színjátszó személyéhez mindenképpen hozzágondolta az őt ismerő szakma, vagy a későbbiekben vele újra találkozó publikum azokat a börtön- és szilenciuméveket, amelyekkel a forradalmat követve szankcionálták. Ebben hasonlított Sinkovits Imrére és Darvas Ivánra egyaránt. A Kallódásaim 5 című emlékírása elbeszéli a kőszegi katonaiskolai évek, az ún. Cőgeraj – azaz katonatisztképzős középiskolai diáksereg – élménygazdag világát. Az 1944-es 1 Nagy Attila: Nem lehet visszatérni. Bp., Napvilág, 2017. 202. 2 Tévéjáték-sorozat. Magyar Televízió 1978, rendezte: Zsurzs Éva. 3 Thália Színház 1967. február 7., rendezte: Kazimir Károly 4 Uo. 9. 5 Uo. 27. Az írással a 85 éve született Nagy Attilára emlékezünk. (A Szerk.)
