Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 2. szám - Fehér Zoltán: A bátyai lelkiség
94 idegen nyelvként tanulja a horvát nyelvet, amely egyébként sokban különbözik a bátyai „rác” tájnyelvtől. Az óvodában szakkörszerűen folyik a horvát nyelv oktatása. A szubjektív életminőség-vizsgálat Bátyán című tanulmány szerzője Kassai Zsuzsa. A kutatás megállapította, hogy a lakosság többsége összességében elégedett az életével, és boldog Bátyán. Legkevésbé a szórakozási lehetőségekkel és jövedelmükkel, míg leginkább a házukkal és munkájukkal elégedettek. Megállapították ugyanakkor, hogy a helyi társadalmi aktivitás igen alacsony mértékű. Bátyán a munkanélküliség jóval magasabb. A közösségi élettel az említettek miatt is csak a lakosság fele elégedett vagy nagyon elégedett. Az általános elégedettség ennél valamivel jobb képet mutat. Elégedett 47, nagyon elégedett 18%. Ehhez kapcsolódnak a felmérés boldogságérzetet mutató számai, melyek szerint nagyon boldognak érzi magát Bátyán a megkérdezettek 44, kicsit érzi boldognak magát 45%. A felmérés eredményei tehát optimizmusra adhatnak okot. A társadalmi tőke Bátyán című vizsgálat célja annak megállapítsa volt, hogy a helyi lakosok mások irányában milyen érzelmi kapcsolatban állnak. Az előző vizsgálatok közül néhány még sugárzott némi optimizmust, ez a kutatás viszont jól tükrözi a magyar társadalom általánosan súlyos állapotát. Az egyénnek a társadalomtól való elszakadását, az elmagánosodást, az elbizonytalanodást, a félelmet a másik emberben való bizalom hiányát. Azt az állítást, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni a megkérdezetteknek csak 35%-a fogadja el. Ezt erősíti meg a következő adat. „A legtöbb ember kihasználná önt, ha tehetné” állítással a populáció 58%-a ért egyet. Még jó, hogy „A családtagokban általában meg lehet bízni” állításban jóformán mindenki egyetért. (94%) A család tehát még biztos bázis Bátyán. Más a helyzet a barátokkal, bennük már többen kételkednek. „A barátokban általában meg lehet bízni” állítással csak 65% ért egyet. Összességében tehát megállapítható, hogy a bátyai társadalmi tőke közepes erősségű – vonja le óvatosan a tanulságot a szerző. Bátya helyi társadalmának és gazdaságának néhány jellemzője című tanulmány szerzője Farkas Tibor. Bevezetőben a szerző idézi az én kutatásaimat. A helyi társadalom lelki állapota című alfejezetből láthatjuk, hogy a bátyaiak anómiás lelki állapota (normanélküliség, vagy a normák gyengesége) még jobb az országos adatoknál. A következőkben idézem az egyes állítások elfogadásának két országos (O) és a helyi (B) százalékszámait. Az ember az egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni (O: 69–40, B: 35). Minden olyan gyorsan változik, az ember azt sem tudja, miben higgyen (O: 82–56, B: 55), Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban (O: 75–44, B: 51). Ha problémám van, számíthatok a házastársamra vagy családomra (O: 69, B: 94). Ez utóbbiban megint a család biztos bázis. Az idézett kijelentésekkel egyetértők között (az utolsót kivéve) Bátyán mindenütt több a nő. Ha a bátyai társadalom lelki elszegényedésének okait keressük, az értékvesztés esetében ez a háború után megkezdődött. „Az 1948-tól kezdődő időszakban a társadalmi értékrendet alakító folyamatoknak mélyreható és súlyos következményekkel járó hatásai voltak Magyarországon. Bizonyos értelemben a posztkádári értékrend mind a mai napig fellelhető a társadalomban (…) Az 1990-es évektől kezdődően megjelennek a társadalomban a megkésett fogyasztói társadalom értékei, majd a posztmodern értékek is. Egyes kutatások arról szólnak, hogy a magyarok általában zárt gondolkodásúak, kevésbé haj- lamosak öngondoskodásra, és az egyéni felelősséget nem szívesen vállalják, értékrendszerük csak elvi szinten találkozik a szabályok és a társadalmi normák betartásával. Egyes kulturális sajátos- ságok (például a bizalom, mások tisztelete, önállóság) pozitívan befolyásolják az ország gazdasági fejlettségét, magasabb teljesítmény elérését ösztönözhetik, sőt a munkaerőpiaci folyamatokat is befolyásolják.” A bátyai kérdőíves felmérés ezekre a kérdésekre adott válaszai mindezt
