Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 2. szám - Fehér Zoltán: A bátyai lelkiség
88 A sok zsellérből lett agrárproletár bőven biztosította a napszámosszükségletet. „Napszámosban nincs hiány. Közép napszámbér koszt mellett 40, a nélkül 60 kr. Cselédek havi bére 4-8 frt . ” 36 A földszűke okozta a földszerzés szűk lehetőségét. „Birtok adás-vevés egyes holdanként gyakori, minthogy a földrészek igen aprók. Egy 1200 négyszögöles hold jobb féle szántóföld ára, olyané, amely kerti vetemény termesztésére is alkalmas, 200 frt körül van. Vevők csupán helybeli- ek. Zsidó birtokos csak egy van még 300 holddal. Az urasági birtokok, úgy az érsekség és főkápta- lan birtokai is bérletileg szoktak kezeltetni. Bérlők a lakosok közül kerülnek ki. Közép évi bér 1200 négyszögöles holdankint 10 frt. A feléből mívelés szintén nagyban divatozik.” 37 A bátyai gazdaságok nagyság szerinti megoszlása 1935-ben 38 1 hold ala? 1–5 hold 5–10 hold 10–20 hold 20–50 hold 50–100 hold 200–500 hold 500–1000 hold 330 621 132 46 8 2 1 28,68% 54,28% 11,38% 4,00% 0,68% 0,16% 0,68% 0,16% A bátyai birtokosoknak több mint a fele az 1–5 holdas kategóriában található. Hasonlítsuk össze a gazdaságok nagyság szerinti megoszlását az országos és az alföldi adatokkal. 39 (Az alábbi táblázatban a fölső az országos, az alsó az alföldi adatokat tartalmazza.) Látható, hogy Bátyán épp az egy hold alatti, valamint 10–100 holdas gazdaságok aránya lényegesen alacsonyabb, míg az 1–10 holdasoké magasabb. Néhány bátyai nagygazda miatt itt az 50–1000 holdas gazdaságok néhány tizednyi százalékkal az országos és az alföldi átlagon felül reprezentálnak. Az országos és az alföldi adatok 40 40,5% 33,5% 11,4% 8,5% 4,5% 0,9% 0,3% 0,1% 42,0% 31,6% 10,7% 8,3% 5,4% 1,2% 0,2% 0,1% Ebből következett az, hogy a bátyai ember nem az 1600 négyszögöles katasztrális holdban, de még csak nem is a könnyen osztható magyar 1200 négyszögöles holdakban számolt, hanem 1000 öles kisholdban. Így, ha azzal dicsekedett, hogy neki 10 holdja van, az idegen azt hihette, hogy 16 000 négyszögöles gazdával beszél, holott mindössze 10 000 négyszögölessel hozta össze a szándék vagy a véletlen. Az ilyen büszkeségből eredő, idegent félrevezető dicsekvés egész természetes volt a bátyai gazdákban. Bátyán azonban éppen a kicsiny birtoknagyságok is lehetővé tették, sőt kikényszerítették az intenzív kertészeti árutermelést, így a közösségben egy 10–15 kisholdas gazda is tekintélyes embernek számított, aki már nemegyszer bérest, béreseket tartott, esetleg haszonbérbe adta a földjét, ha már nem bírta maga megdolgozni. Mondanom sem kell, hogy az első két, de akár az első három kategóriába tartozó gazdák még az intenzív kertgazdálkodással, vagyis paprikatermeléssel sem tudták eltar36 Uo. 37 Uo. 38 Magyarország mezőgazdaságának főbb termelési adatai. 1935-ben. Bp., 1938. 39 Fél Edit–Hofer Tamás. Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban . Bp., 1997–1999. 40 Magyarország mezőgazdaságának… 1938.
